Csütörtökön indul az első két Galileo-műhold

Csütörtökön délben lövi fel az EU az uniós műholdas navigációs projekt első két műholdját. Az amerikai GPS riválisának szánt Galileo 2014-en kezdheti meg a működést, és a Bizottság ígéretei szerint a lakossági, helymeghatározási szolgáltatás ingyenes lesz. A projekt a következő hét évben 7 milliárd eurót szán a rendszer elindítására.

Magyar idő szerint csütörtökön, 12.34 perckor indul útjára Francia-Guyanából az a Szojuz-űrhajó, amely két műholdat állít majd Föld-körüli pályára. A két szatelit lesz az európai uniós műholdas helymeghatározó program első két funkcionális műholdja. (Két szatelit már jelenleg is az űrben van, előkészítő/kísérleti jelleggel). Jövőre további két műholdat juttat a világűrbe az EU, amelyet továbbiak egészítenek majd ki a következő években.

A tervek szerint összesen 30 műhold gondoskodik majd a lehető legprecízebb és legpontosabb helymeghatározásról, ezeket 2018/2019-re állíthatja pályára az EU. A Bizottság viszont úgy számol, hogy a szolgáltatást előbb is be lehet indítani. „2014-re már valószínűleg elég szatelitet tudunk felküldeni ahhoz, hogy a kezdőszolgáltatást (Open Service) meg lehessen kezdeni” – fogalmazott egy magas rangú bizottsági tisztviselő.

A Galileó nemcsak a lakossági igényeket igyekszik majd kielégíteni. A Bizottság több olyan szolgáltatási területet is meghatározott, ahol a Galileónak hasznát lehetne venni.

A testület szerint mindettől függetlenül a legfontosabb kétségtelenül a lakossági helymeghatározás lenne. A terv az, hogy a GPS-nél pontosabban, és több kiegészítő szolgáltatással tudják az állampolgárok használni az autós, gyalogos navigációt az erre szolgáló készülékekkel, vagy okostelefonokkal. Egy tisztviselő elmondta, a Nyitott Szolgáltatás (Open Service) 2014-től indulhat meg, ingyenes lesz az állampolgárok számára.

Hozzátette, a Galileo kompatíbilis, sőt, néhány szolgáltatás tekintetében „interoperábilis” is lesz a GPS-szel. Bár a most kapható vevőkészülékek többsége nem lenne alkalmas a Galileo-jelek észlelésére, de mint a bizottsági forrás hangsúlyozta, az alkatrész-gyártókon fog múlni, hogy milyen gyorsan alakítják át a készülékeket arra, hogy az új rendszer frekvenciáin is működjenek.

Korábban a BruxInfo kérdésére az Európai Űrügynökség főigazgatója elmondta, hogy az amerikai GPS és a Galileo olyannyira együtt fog működni egymással, hogy egy európai állampolgár, aki például az autójában ülve a megfelelő készülékkel használja a műholdas navigációt, nem is fogja érzékelni, hogy a GPS, vagy éppen a Galileo jelét veszi. A két rendszer összehangolása nyomán viszont sokkal pontosabb lehet a helymeghatározás – fejtette ki Jean-Jacques Dordain.

Egy bizottsági szakértő szerint 2014-re a piacon kapható okostelefonok és a vevőkészülékek 95%-a alkalmas lesz arra, hogy a Galileo szolgáltatásait futtassák rajtuk, és mivel „az állampolgárok egyébként is átlagosan 2-3 évente lecserélik a készülékeiket, vélhetőleg nem lesznek majd komoly kompatibilitási problémák” – fejtette ki a tisztviselő.

Az Európai Bizottság 2014-2020 között évente egymilliárd eurót szán a Galileo-rendszer kiépítésére és működtetésére, valamint a „Galileo kistestvéreként” is aposztrofált EGNOS program kiegészítésére. (Az EGNOS az amerikai GPS – jelenleg is működő – európai kiegészítése, amely némiképp jobb minőségű helymeghatározó szolgáltatást nyújt a GPS-nél). Az összesen hétmilliárd eurós plusz felhasználását alátámasztandó, novemberben a Bizottság bemutatja azt a keretprogramot, amely részletes tervet kínál a megvalósításra.

A Galileo viszont eddig 3 milliárd eurójába került a tagállamoknak és az EU-nak közösen. 560 millió euróba került a fejlesztési szakasz, 2,4 milliárdot pedig a telepítésre irányoztak elő. A tagországok tavasszal megelégelték, hogy a költségek folyamatosan növekednek, a határidők pedig egyre csak tolódnak ki. Az uniós közlekedési miniszterek májusban úgy döntöttek, hogy az Európai Bizottságnak jelentősen csökkentenie kell a projekt költségeit. A testület 500 millió euróval mérsékelte is a következő hétéves költségvetés tervezetében a Galileóra fordítható keretet, úgy tudjuk, eredetileg 7,5 milliárd eurót szántak a projektre.