Felmérés: milyen az erdélyi magyar elit?

Az erdélyi magyar kulturális és gazdasági elitről készített szociológiai felmérést a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete 2009-ben, egy európai kutatás keretében. Az eredményeket Nagyváradon, a Szacsvay Akadémián mutatta be dr. Papp Z. Attila, az intézet tudományos munkatársa, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének docense.

Kiderült: a kulturális élet krémje és a gazdasági élet vezető szereplői között sok szempontból lényeges különbségek vannak.  A kulturális elitet  akadémiai és egyetemi körökön kívül az irodalom, a sajtó, a szín- és képzőművészet, a populáris kultúra berkeiből válogatták, de megkérdeztek iskolaigazgatókat és az egyházak képviselőit is.

A gazdasági elit vizsgálatánál a céglistán fellelhető magyar hangzású nevek alapján dolgoztak a kutatók, ám sok esetben csak az ügyvezetőket, menedzsereket sikerült elérni. A két réteg közötti legszembetűnőbb különbség az, hogy míg a kulturális elit átlagéletkora 55–57 év közötti, a menedzserek átlagban 45 év körüliek. A nemek aránya mindkettő esetében 80–85 százalék a férfiak javára. A két csoport közötti fontos eltérés az is, hogy máshonnan származnak és máshol is dolgoznak.

A gazdasági szféra elitjének 32 százaléka Hargita, 15,7 százaléka pedig Maros megyében született, míg a kulturális elit legjelentősebb hányada, 22 százaléka Kolozs megyéből származik. Az erdélyi magyar cégvezetők 54, míg a kulturális elitnek csupán 32 százaléka él és dolgozik a Székelyföldön, 46,4 százaléka pedig Kolozs megyében.

A Partiumban kétszer annyian vannak a gazdasági elit képviselői, mint a másik csoport tagjai. A felmérésből az is kiderült, hogy a művelődési élet krémjének csaknem fele a 89-es fordulat előtt került be az elit szférába. 26 százaléka tagja volt a kommunista pártnak, ma pedig az RMDSZ-nek, míg a gazdasági szféránál 53 százalék egyiknek sem volt tagja.

Politikai meggyőződés szempontjából az erdélyi magyar elit mindkét csoportja inkább jobbra sorolja magát – írja a Krónika.ro.