Szaharov-díj: ki lesz 2011 legszabadabb gondolkodója?

Az Európai Parlament által, a gondolatszabadság, az emberi jogok, a tolerancia előmozdítására létrehozott díj jelöltjei között idén találunk írót, orvost és polgárjogi aktivistákat is, a legszélesebb támogatás azonban az arab tavasz képviselői mögött van.

Bemutatták az Európai Parlament külügyi és emberi jogok szakbizottságának összevont ülésén a Szaharov-díjra jelöltek ötös listáját. A három legesélyesebbről ugyanez a grémium fog dönteni október 20-án. A Kitekintő összeszedte, mit kell tudni 2011 öt legszabadabb gondolkodású személyeiről. Az idei jelöltek: Dr. Izzeldin Abuelaish palesztin orvos, a Lányok az Életért Alapítvány alapítója. Szülészeti és nőgyógyászati tanulmányait Egyiptomban, Londonban, Izraelben folytatta, majd Olaszországban és Belgiumban a magzati medicinára szakosodott, később a Harvard Egyetemen egészségpolitika és menedzsment szakon diplomázott. Ő volt az első palesztin, aki állandó státuszt kapott egy izraeli kórházban. Miután lányait egy izraeli bombázás során elveszítette, létrehozta a Lányok az Életért Alapítvány, amely a békéért és az emberiességért küzd. Az izraeli-palesztin kapcsolatok egyik meghatározó alakja, akit egy izraeli kollégája úgy jellemzett, mint egy „mágikus, titkos hidat” az izraeliek és a palesztinok között. 2010-ben jelent meg önéletrajzi könyve I shall not hate címmel. Jelenleg a torontói egyetem docense.

Az „arab tavasz” képviseletében:

• Mohamed Bouazizi (Tarek Bouazizi), tunéziai árus. 2010. december 17-én az áruja elkobzása, az őt ért zaklatások és megalázások hatására figyelemfelkeltésként felgyújtotta magát. A sérüléseibe két héttel később belehalt. Ez hozzájárult Zine el-Abidine Ben Ali tunéziai elnök elleni felkelések kirobbantásához, amely útjára indította az arab országokban azt a tüntetéssorozatot és amelyet ma az „arab tavasz“ néven emleget a világ.
• Asmaa Mahfouz, az egyiptomi forradalom egyik kulcsfigurája. Alapítója az Április 6. néven ismertté vált ifjúsági mozgalomnak. A Tahrír téri tüntetéssorozat egyik kiváltója a YouTube-ra feltöltött videójában felhívást intézett az egyiptomi lakosokhoz azzal, hogy álljanak ki demokratikus jogaikért, valamint a társadalmi igazságosságért. Nézeteiért és tevékenységéért nemcsak ő, de családja is zaklatásoknak volt kitéve. Letartóztatása és bíróság elé állítása ellen számos aktivista és elnökaspiráns – köztük Mohamed El-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség korábbi főigazgatója – is tiltakozott. Óvadék ellenében végül szabadlábra helyezték, később ejtették az ellene felhozott vádakat is.
• Ahmed al-Zubair Ahmed al-Sanusi, az utolsó líbiai király, Idris al-Sanusi egyetlen utódja. A 77 éves másként gondolkodó volt Líbiában a leghosszabb ideig fogva tartott „lelkiismereti fogoly”. 1970-ben egy Kaddhafi ezredes elleni puccskísérlet során összeesküvéssel vádolták meg, emiatt 31 évet töltött börtönben, és ebből sokat magánzárkában. 2001 augusztusában, a forradalom 32. évfordulójának alkalmából bocsátották szabadon.
• Razan Zaitouneh szíriai újságíró, blogger, emberi jogi harcos. A „szíriai emberi jogi információs kapcsolat” (Syrian Human Rights Information Link – SHRIL) elnevezésű blogjában a véleménynyilvánítás szabadságáért emelte fel a hangját, beszámolt az emberi jogok megsértésének különböző eseteiről, az emberi jogok védelme érdekében felkutatja a kapcsolódó jogforrásokat. Véleménye szerint Basar el-Asszad elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kellene állítani. A szíriai tüntetések kezdete óta a SHRIL tudósított a tüntetésekről, az ott tapasztalt erőszakról, kapcsolatban áll a nemzetközi médiával is. Férje, illetve két férfi fogva tartásával próbálták őt rábírni arra, hogy adja fel magát a hatóságoknál.
• Ali Farzat szír karikaturista, az Arab Karikaturisták Szövetségének (Arab Cartoonists’ Association) elnöke. Szíriai és egyéb nemzetközi lapokban több mint 15 000 rajza jelent meg. Ezekben leginkább Basar el-Asszad elnököt, a rendszert és annak kulcsfiguráit kritizálta. 2011 augusztusában fegyveresek támadtak rá, akik mindkét kezét eltörték. Lázadók egy csoportja szerint iratait és rajzait is elvették tőle. Az eset körülményeiről különböző hírek röppentek fel: egyes tudósítások szerint autójából rángatták ki, testvére viszont azt állítja, hogy otthonából rabolták el. A Farzat elleni brutalitás megrázta a világ karikaturistáit, sokan a demonstrációkban résztvevő aktivisták közül szolidaritásuk jeleként a kórházban fekvő Farzat képére cserélték le Facebook profilképüket.

Dzmitry Bandarenka a Charta ’97 civil kezdeményezés társalapítója, az „Európai Fehéroroszország“ kampány kiötlője. Tagja a Fehérorosz Újságíró-szövetségnek, 1995-1996 között egy független rádióállomásnak dolgozott, amelyet később a hatóságok megszüntettek. A 2010-es elnökválasztáson már az ellenzék elnökjelöltjének helyettese, ám az „európaibb” állam megteremtéséért vívott harcát keresztülhúzta a hatalom. A voksolás napján megrendezett demokráciapárti tüntetésen összeverték, majd másnap letartóztatták. Tömeges zavargásokban való részvételért és azok szervezéséért két év büntetőtáborra ítélték. Bandarenka azóta csupán egy súlyos gerincműtét miatt hagyhatta el fogdáját, hamarosan pedig áthelyezik a Mihalou-ba, hogy megkezdje büntetését.

Boris Pahor szlovén író, a 2009-es irodalmi Nobel-díj egyik jelöltje. Szlovén-olasz állampolgár, Triesztben él. Második világháborús túlélőként a koncentrációs táborokban szerzett tapasztalatai adták művei alapját, amelyeket olasz, szlovén és francia nyelven ír. A 98 éves író kiállt a totalitárius rezsimek ellen, harcolt az emberi és kisebbségi jogokért, a gondolatszabadságért. Számos magas rangú francia, német és osztrák díjat nyert már el. A kommunista Jugoszlávia idején részt vett Az Öböl (Zaliv) című ellenzéki lap megalapításában is, tevékenységéért a rendszer potenciális veszélyforrásnak tekintette. Szlovénia függetlenné válásával és a demokratikus átalakulással együtt Pahor szerepe is átértékelődött és kitüntetésben részesült.

A San José de Apartadó békeközösség a Kolumbiában évek óta dúló fegyveres konfliktus ellen próbál szembeszállni békés eszközökkel, az erőszakmentesség jegyében. A dél-amerikai országban az áldozatok többsége olyan civil, akiknek a földjét akarják kisajátítani a különböző fegyveres csoportok. A békeközösség olyan alapelvek mentén szerveződik, mint a fegyverviselés megtagadása, környezetvédelem és élelmiszer-biztonság szem előtt tartása, illetve a szolidaritás, a demokrácia értékein alapuló oktatás. A csoport biztonságát megannyi veszély fenyegeti, ezt is jelzi, hogy elmondásuk szerint 1300 tagjukból mintegy 180-at öltek már meg.

Az ötvenezer euróval járó díj végső győztesét az EP frakciók elnökei és a Parlament elnöke választja ki október 27-én. A díjátadásra hagyomány szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozata aláírásának évfordulójához (december 10.) közeli időpontban kerül sor Strasbourgban, idén december 14-én.