Népszámlálási láz Romániában

Különböző szlogenekkel, de ugyanarra biztatnak az erdélyi magyar politikai pártok, szervezetek, történelmi egyházak, civil szervezetek, közéleti személyiségek: az október 20-a és 31-e között esedékes népszámláláson mind­annyian valljuk magunkat magyarnak.

A népszámlálás nem csupán a jelent számszerűsíti, hanem közvetlenül kihat jövőnkre is: magyarságunk szám­ará­nyá­tól függ, hogy lesznek-e, és részesülnek-e állami támogatásban iskoláink, kulturális intézményeink, anya­nyel­vünk teljes körű használatát is lélekszámunk biztosíthatja. Felekezeti hovatartozásunk vállalása egyházaink, templomaink sorsát határozhatja meg – figyelmeztetnek a magyar szervezetek. Az RMDSZ Minden magyar számít jelszó alatt folytatja népszámlálási kampányát, a nepszamlalas.ro honlapon a folyamattal kapcsolatos kérdésekre találhatnak választ. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Voltunk, vagyunk, leszünk és Magyarnak lenni jó! mottóval buzdítja magyarságának vállalására közösségünk tagjait, a magyarnaklennijo.ro honlapon a népszámlálás folyamatát, a gyakran felmerülő kérdéseket, illetve az űrlapokat is bemutatják. A Magyar Pol­gári Párt Jelentem, magyar vagyok feliratú képeslapokat juttat el az emberekhez, ezzel biztatva magyarságuk vállalására.

Kötelező a válaszadás

A népszámláláson a válaszadás kötelező. A kérdések személyekre (családi állapot, iskolai végzettség stb.), épületekre, lakóegységekre, háztartásokra vonatkoznak. Vannak olyan kérdések, melyekre magunk döntjük el, hogy válaszolunk-e vagy sem. Ilyenek pl. az állampolgárságra, etnikumra, anyanyelvre, vallásra vonatkozóak. Amennyi­ben valaki nem kíván válaszolni e kérdésekre, ezek helyére a számlálóbiztos azt írja be, hogy „nem bejelentett” vagy „nem kíván válaszolni”. A válasz megtagadása azonban nem ajánlott, hiszen ez a magyar lakosság számarányának csökkenéséhez vezethet. 

A kérdezőbiztosoknak a népszámlálás első napjaiban minden háztartást fel kell keresniük személyesen, vagy a postaládába bedobott értesítés segítségével időpontot kell egyeztetniük. Akinél október 24-ig semmilyen formában nem jelentkezik a számlálóbiztos, jelezze ezt a polgármesteri hivatalban, az RMDSZ-nél vagy a 0800 80 2009 ingyenes telefonszámon.

Diktáljuk be családtagjainkat

Fontos, hogy minden családtagot bediktáljunk. Azt, aki nem tartózkodik otthon, lehetőség szerint ideiglenesen távol lévő személyként a P (személyek, persoane) és a G (háztartás, gospodărie) űrlapon re­gisztráltassuk. Az nem gond, ha valakit kétszer vesznek nyilvántartásba, a kettős regisztrációt ugyanis a statisztikai hivatal a személyi szám egyeztetése alapján kiszűri. Ha vi­szont valakit nem írnak össze sehol, akkor ő a statisztikákból is kimarad. Különösen figyeljünk a tanulók, egyetemisták, más településen dolgozók összeírására. A bentlakásban, albérletben lakó egyetemistákról adatot gyűjtenek a bentlakásban és otthon, a szülői házban is. Fontos, hogy mindkét he­lyen regisztrálják őket! Az egyetemi hallgató azon a településen lesz helyi lakos, ahol a tanulmányait végzi, és ahol az év nagy részében valójában életvitelszerűen él (reşedinţă), függetlenül attól, hogy bentlakásban vagy albérletben lakik-e, akár van tartózkodási engedélye (flo­tant), akár nincs, akár bejelentett albérletben, akár anélkül lakik. Ezért gondoskodjunk róla, hogy ezen a címen vegye nyilvántartásba a számlálóbiztos. 

Ha egy lakásban a népszámlálás alatt senki sem tartózkodik otthon, és a számlálóbiztos többszöri felkeresésre sem talál otthon senkit, az adminisztrátor vagy a szomszédok válaszai alapján tölti ki az íveket, kivéve az etnikumra, anyanyelvre és vallásra vonatkozó pontokat, amelyek valószínűleg válasz nélkül maradnak.

Vegyük számba a külföldön élőket

A külföldön élőket két csoportra osztják a népszámlálás során. Vannak, akik a tartósan, és vannak, akik az ideiglenesen külföldön élők csoportjába kerülnek. Románia lakosságába csak azok számítanak bele, akiket az ideiglenesen külföldön élők csoportjába sorolnak be. Az ő esetükben a családtagok ugyanúgy a P (személyek, persoane) űrlapot töltik ki, és felvezetik őket a G (háztartás, gospodărie) űrlapra. 

Ez a kérdés a romániai magyarok számát jelentősen befolyásolja. Azokat a külföldön élő családtagjainkat, akik bizonyos időközönként itthon is időt töltenek – például az elmúlt 12 hónapban hazalátogattak –, ne tartósan, hanem ideig­lenesen külföldön tartózkodónak írassuk be (a P és a G űrlapokon jelennek meg). Fontos, hogy ismerjük távol lévő családtag­jaink személyes adatait, különösen a személyi számot. Amennyiben valamelyik, épp nem otthon tartózkodó családtag személyi számát nem tudjuk, a legvégső esetben személyi szám nélkül is kötelesek az összeírók felvenni az adatokat.

Magyarok vagyunk

A nemzetiséget nyílt módon kérdezik, s válaszként egy nemzetiség adható meg. Tehát nem egy listából kell válasz­tani, hanem kinek-kinek szabadon kell válaszolnia. A vá­laszt a számlálóbiztos változtatás és javítás nélkül beírja az űrlapra, és utólag – már nem az Ön szeme előtt – csoportosítja, kódolja. Hogy a válaszok utólagos csoportosításakor ne fordulhasson elő bármiféle „tévedés”, azt javasoljuk, kizárólag a „maghiar”-t diktálja be nemzetiségként és anya­nyelvként. A magyar nyelv használatával kapcsolatos jogok azokon a településeken érvényesek, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot. Így például egy ab­szurd helyzetben – ha egy településen a székelyek aránya 80 százalék fölé emelkedik – a román hatalom önkényes értelmezésén múlik, hogy az adott közösség megtarthatja-e magyar nyelvi jogait. Ezért nagyon fontos, hogy a magyar nyelven beszélők magyar nemzetiségűnek regisztráltassák magukat, és ne nevezzünk meg helyi identitásokat, mint például: erdélyi, háromszéki vagy vásárhelyi. Ezeket ugyanis a román nemzetiség kategóriájába fogják besorolni!

A népszámláláskor sok ma­gyar összeíró dolgozik, de ha román számlálóbiztossal találkozunk, segíthetnek a magyar nyelvű mintaűrlapok. A magyarlakta településeken ugyanis a szám­lálóknál kell lennie egy magyar nyelvű űrlapcsomagnak. Ezt azonban nem lehet kitölteni, csak mintaként szolgál, hogy aki igényli, anyanyelvén is lássa a kérdéseket. A 22. szakaszban a második állampolgárságunkra vonatkozó rovat is szerepel. A lehetséges magyar állampolgárság vállalása egyéni döntés alapján történik.

Tollal, nem ceruzával!

Ügyeljünk arra, hogy a számlálóbiztos a kérdőíveket tollal töltse ki. Ha ceruzát akar használni, addig ne vá­laszoljunk semmilyen kérdésre, amíg tollat nem vesz elő. Mielőtt aláírjuk az űrlapokat, ellenőrizzük, hogy helyesen szerepelnek-e az általunk megadott adatok.

A nemzetiség, anyanyelv és vallás válaszoknál nem szabad javítást eszközölni az űrlapon. Ha itt valamit elrontott a számlálóbiztos, köteles új űrlapot kitölteni. 

Figyeljünk továbbá arra is, hogy látogatásakor a népszámláló biztosnak igazolnia kell magát személyazonossági és népszámlálási igazolványával.