Chilei bányászok visszaemlékezése: egy évvel a szabadulás után

Tavaly október 13-án a világ Chilére figyelt és annak a 33 bányásznak a megmentésére, akik egy földalatti barlangban ragadtak. Ekkor a CNN is élő adásban követte az eseményeket és világszerte több millió néző volt kíváncsi a mentési műveletre, ahogy Obama elnök és XVI. Benedek pápa is. Ban Ki-mun ENSZ főtitkár akkor az emberi találékonyság győzelmeként nyilatkozott a sikeres akcióról.

Most, egy évvel később még mindig tart az érdeklődés a megmenekült 33 bányász további sorsa iránt.

A szóvivőjükként számon tartott és tevékenységeiket intéző Luis Úrzua-t meglepte a nagy médiafigyelem. „Volt bent TV-nk, tudtuk, hogy mi történik odakint, de nem számítottunk arra, hogy ilyen hatalmas a várakozás.”

A földalatti vezetéséért és aggodalmaskodó társainak sikeres kezeléséért őt választották ki a bánya utolsó elhagyójának, őt emelték ki legkésőbb. A mentés 22 órán keresztül tartott, ám végül mind a 33 bányászt épségben sikerült felszínre hozni egy, az űrtechnikában használt kapszulában.

„Mindenki türelemmel várt a sorára, már tudtuk, hogy túléljük és minden rendben van” – tette hozzá Úrzua.

Ekkor már valóban tudhatták, hogy megmenekülnek, nem úgy, mint az első hetekben. Tizenhét napig a külvilág halottnak hitte a bányászokat, de egy szondába helyezett papírcédula segítségével, amit a felszínre juttattak, tudatták hírt: életben vannak.

Szabadulásuk után is kamerák követték a bányászok és családjaik életét. A megpróbáltatásokat és hirtelen jött ismertséget nem mindegyikük tudta kezelni. Egyiküket, Edison Pena-t például rehabilitációs klinikán kezelték alkoholizmusa miatt.

A csapat legfiatalabbja, a 20 éves Jimmy Sánchez most munkanélküli és még mindig nem tudta kiheverni a történteket. Ő így nyilatkozott: „Ott bent sokkal nyugodtabb volt az élet. Most furcsán érzem magam. Változtam, már nem az vagyok, aki azelőtt voltam. Akkoriban sokkal vidámabb voltam, sokat mászkáltam ide-oda, szerettem beszélgetni. Most nem járok el sehova és egyedül érzem magam.”

Ketten a csapatból nagyon jó barátságot kötöttek és most gyümölcsöket és zöldségeket árulnak. A szörnyűségek ellenére azonban nem mindenki hagyta abba a bányászatot.

A bányászok vezetője felszínre kerülése után ezt mondta: „Remélem, hogy ez nem fog még egyszer megtörténni. Köszönet mindenkinek!”