Románia: Versenyképességből elégtelen

Románia immár évek óta világviszonylatban is a kullogók közé tartozik öt igen fontos mutató, az infrastruktúra, a kormányzati és adópolitikák, a mezőgazdaság és a munkaerőpiac tekintetében.

Sereghajtók között

A felsorolt területek esetében a Világgazdasági Fórum elemzésének tanúsága szerint Románia a vizsgált 139 ország sorában „összesítésben” a 130. helyet foglalja el. Ezen belül a legrosszabb helyezést a kormányzati politikák áttekinthetőségének fejezeténél kapta, ahol mindössze két ország választja el a legutolsó helytől. Egy fokkal jobban szerepel Románia az infrastruktúrák minőségének tekintetében, itt a 136., míg az utak minőségénél sikerült a 134. helyre „feltornásznia” magát.

Jóllehet az adózási rendszer esetében az ország további három helyet javított, szakértők véleménye szerint a 131. hely még mindig „gyilkos adórendszerre” utal. Aminthogy az sem biztató, hogy a mezőgazdasági politikák fejlettségét illetően Románia a 130.

A Világgazdasági Fórum dokumentuma keményen elmarasztalja az országot a gazdaság egészének tekintetében is; az elemzés készítői kifogásolják, hogy a romániai cégek képtelenek gyorsan és hatékonyan átvenni, és a gyakorlatban alkalmazni az újítók, illetve a kutatóközpontok találmányait. A román gazdaság másik nagy gondja az, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja annak lehetősége, hogy az egyetemistákat már tanulmányaik idején bevonja a gazdasági tevékenységbe, igaz, ez esetben azt is megállapítja, hogy a fiatalokat sem érdekli különösképpen a gazdasági integráció esélye.

Helyezésjavító malária

A jelentésnek megfelelően Romániában legalább öt alapvető tényező akadályozza a könnyed, gyors és hatékony vállalkozást, üzletkötést, gazdasági kibontakozást. Sorrendben a finanszírozás megszerzésének nehézségeiről, az adók és illetékek magas szintjéről, a kormányzási bürokráciáról, a politikai bizonytalanságról és a korrupcióról van szó.

A szerzők mindezek közül az adózási szintet és a bürokráciát tekintik a legsúlyosabb tehernek. De az üzleti és gazdasági élet kibontakozását akadályozó tényezőként említik a munkáltató és a munkavállaló rendezetlen viszonyát, sok esetben feszült kapcsolatrendszerét, valamint a szürkeállomány masszív elvándorlását.

Igaz, van néhány olyan pontja is a gazdasági életnek, amelynek esetében Románia nem tartozik éppen a kullogók közé. Mi több, a piacok nagyságának mutatójánál az ország egyenesen a rangsor felső felébe, a 44. helyre került, és ugyancsak „elégséges” osztályzatnak számít a felsőoktatás minőségénél elért 55. hely is. A középmezőnybe tartozik Románia a technológiák átvétele és alkalmazása esetében is.

Rossznyelvű gazdasági elemzők arra is felfigyeltek, hogy van egy mutató, amelynél az ország élen jár: Románia azzal büszkélkedhet, hogy itt a malária nem gyakorol semmilyen káros hatást a gazdaságra.