Több emberrel, többet dolgoztatna Andor László

Több embernek többet kell dolgoznia – a foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos szerint ez lehet a kiút Európa számára, ha szembe akar nézni a növekvő globális verseny, és az idősödő társadalom okozta kihívásokkal. Az Európai Parlamentben rendezett meghallgatáson elhangzott, az egészségügyi szektor számára katasztrofális lenne, ha a munkaidő irányelv tervezett rendelkezéseit kellene alkalmazni.

Jövő év elején mutathatja be az Európai Bizottság a munkaidő irányelv módosításának tervezetét, amelyről két éve egyeztet az Európai Unió a szociális partnerekkel. A szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson nem kívánt részletekbe bocsátkozni a jogszabály-módosítással kapcsolatban, mindössze annyit mondott, hogy jelenleg is zajlik a jogszabály előkészítése, mégpedig a partnerek véleményének figyelembe vételével.

Andor László felidézte, a a 2004-ben először javasolt irányelvről öt év alatt sem tudtak megállapodni az európai uniós intézmények. A 2009 áprilisában megszakadt intézményközi tárgyalások után 2009 szeptemberében jelentette be az Európai Bizottság elnöke, hogy ismét nekiugrik a testület az irányelvnek. A konzultáció 2010 márciusában indult, de a Bizottság szerint „a munkaadói és munkavállalói szervezetek nem jelezték, hogy szándékukban állna közösen tárgyalniuk a részletekről”, ezért volt szükség a második körre, amely 2011 februárjában ért véget.

A 2004-es irányelv-javaslat lényege az volt, hogy egy munkahét legfeljebb 48 órás lehetne, sőt ha a munkavállaló úgy kívánja, akkor akár 60 óra is lehet a maximum, de még ez is meghaladható, ha a kollektív szerződés másként rendelkezik. Az abszolút plafon 65 órás munkahét lett volna, de csak abban az esetben, ha munkaidőnek számít az inaktív (például ügyeleti) munka.

A talán legtöbbet bírált vonása a tervezetnek az volt, hogy a kimaradás lehetőségét az ezt óhajtó tagország(ok) számára látszólag korlátlanul nyitva hagyta, az egyetlen megszorítást egy hét évente esedékes felülvizsgálati klauzula jelentette. Az ügy végül ez utóbbin, és az ügyeleti idő alatt kiadható béren csúszott el, és úgy tudjuk, a jelenlegi konzultációnak is terjedelmes része szólt a két vitás pontról.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták európai parlamenti frakciója által rendezett meghallgatáson részt vett az egyik legnagyobb cseh kórház igazgatója is, aki jogalkalmazóként próbált érvelni a jogszabály szigorúsága ellen. Roman Kraus szerint az egészségügyi szektorban tarthatatlan lenne a 48 órás munkahét. Kifejtette, általános közép-európai, és helyenként nyugat-európai tendencia is, hogy az orvosok külföldön, sokszor a tengerentúlon vállalnak munkát, emiatt orvoshiánnyal küzd számos tagállam, így Csehország is.

Roman Kraus elemi érdeknek nevezte, hogy Csehország a jövő év végén lejáró kimaradási lehetőséget (opt-out) meghosszabbíthassa, és ezáltal fenntartható szinten tudja tartani az egészségügyi szektort. „Ha életbe lépne a 48 órás munkahét, kevesebb beteget tudnánk fogadni, és csökkentenünk kellene a fizetéseket. Ha engednénk a több munkát, az orvosok többet is kereshetnének” – érvelt a kórházigazgató.

A foglalkoztatási EU-biztos elismerte, hogy az egészségügyi szektor kritikus a munkaidő, főként az ügyeleti és a készenléti idő szempontjából, és – ahogyan korábban is – most is kijelentette, hogy szektorális megközelítést kellene alkalmazni a direktíva módosítása után. Andor László ezen túl nem árult el részleteket az irányelvről, mint mondta, először a szociális partnerek aggályait kell orvosolni.

A politikus azt mondta, az irányelvtől függetlenül is Európának a „több munkavállaló, többet dolgozva, több pénzt megtakarítva” elvet kell követnie ahhoz, hogy meg tudjon felelni a gazdasági válságból következő kihívásoknak: az idősödő társadalomnak és a globális versenytársak felemelkedésének.