Nem kapja meg Vajdaság a vasútat

A szerbiai kormány hétfőn elfogadta a köztulajdonról szóló törvénytervezetre érkező „vajdasági” modosítási javaslatokat, legalább is, ami a másodrendű utakat, a csatornahálózatot, egyes külföldön lévő ingatlanokat és a nagyberuházásként épült objektumokat illeti. A tegnap  délutáni kormányülésen elfogadták a vagyon-visszaszármaztatási törvényre vonatkozó módosítási javaslatokat is.

Goran Radosavljević, a pénzügyminisztérium államtitkára a Tanjugnak nyilatkozva elmondta, összesen húsz modósítási indítványt fogadtak el, s ezeket a szerbiai parlamentnek küldték további véleményezésre.

Radosavljević hozzátette, nem fogadták el azt a javaslatot, amely azt indítványozta, hogy a tartománynak legyen tulajdonjoga a Vajdasághoz tartozó vasúthálózat és a vasúti létesítmények felett.

Mint mondta, az a javaslat sem talált megértésre kormánykörökben, amely azt indítványozta, hogy „azok a vállalatok, amelyek tevékenységüket teljes egészében Vajdaság AT területén fejtik ki, képezzék a tartomány tulajdonát”.

„Úgy véljük, hogy ez a megfogalmazás szűkebb annál, mint ami a törvényben áll”, magyarázta Radosavljević és hozzátette, ettől az ötlettől a szóbeli egyeztetések során a vajdasági adminisztráció is elállt.

Az államtitkár úgy vélte, a szerbiai kormány által elfogadott módosítási javaslatok által az előterjesztett törvény tovább csiszolódott, miután részletezi, hogy mely javak lehetnek az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzatok tulajdonában, s melyeknek kell továbbra is a köztársaság tulajdonában maradniuk.

A tönk szélén

Az egykori Vajdasági Vasutakat teljesen tönkretették, állítja a vállalat utolsó igazgatója, Gerhard Burbah. Burbah a Press napilapnak adott interjúban emlékeztet arra, hogy a vajdasági vasúti infrastuktúra, amely valamikor, a “nagy” Jugoszláviában a legfejlettebb volt, a tönk szélére sodródott az utóbbi két évtizedben, mióta a szerbiai állam vette át irányítását.

Burbah állítását egy példával is igazolja, nevezetesen, míg a tartomány ellenőrizte a vasutat, Belgrádtól a magyar határig 3,5 óra alatt ért el a vonat, most több, mint 4 óra kell neki csak Szabadkáig.

Szavai szerint, az a másfél évtized alatt, míg vajdasági fennhatóság alatt állt a vasút, több, mint 10 ezer kilométernyi sínt fektettek le, új útvonalakat is létesítettek, amelyek a szomszédos országokkal kötötték össze a tartományt. A vagonok nagy része klimatizált volt, s alkalmasak voltak a 200 kilométeres sebességre is.

Burbah kiemelte, ebben a másfél évtizedben kb. 540 millió dollárt fordítottak vasútfejlesztésre. “Kevesen tudják, hogy 1922-ben Szerbiában gyorsabban mentek a vonatok, mint ma, akárcsak azt, hogy Vajdaság a múlt század elején Európában az egyik legsűrűbb vasúthálózattal rendelkezett. Ezt, természetesen, az elkövetkező évtizedek viszontagságai megváltoztatták, de 1974-től teljes megújulás következett, leginkább a tartományi kormány és a polgárok megértésének köszönhetően, akik megértették a vasútfejlesztés fontosságát”, szögezte le Burbah.