Javul a magyarországi romahelyzet

Az iskolai szegregáció megszüntetésére, a méltó lakhatási feltételek megteremtésére, és a minőségi egészségügyi szolgáltatások biztosítására szólítja fel az Európa Tanács a szervezet a 47 tagállamát a hétfőn bemutatott roma szakpolitikai ajánlásokban. A strasbourgi szervezet szerint Magyarországon már javulóban van a korábbi aggasztó helyzet.

A félkatonai szervezetek rendszeres masírozása, és a romákat ért gyilkosságsorozat óta több előrelépés is történt Magyarországon a romák integrációja terén – mondta a BruxInfo kérdésére az Európa Tanács főtitkárának különleges megbízottja. Jeroen Schokkenbroek szerint a helyzet valóban aggasztó volt Magyarországon, és több olyan esemény is történt, amely félelmet kelthetett a romákban.

A megbízott pozitívumként említette a büntető törvénykönyv nyári módosítását, amely szerinte a befogadóbb társadalom irányába mutat. Jeroen Schokkenbroek szerint még ennél is fontosabb, hogy a kormány elkötelezettnek tűnik a probléma megoldása iránt.

A szakértő minderről azon a brüsszeli rendezvényen beszélt, amelyen az Európa Tanács bemutatotta a 13. roma antidiszkriminációs ajánláscsomagját. A strasbourgi emberi jogi szervezet minden évben konkrét ajánlásokat tesz közzé a 47 tagállamának, amellyel az európai roma integrációt kívánja elősegíteni. A hétfőn nyilvánosságra került ajánlásokat június 24-én fogadta el az Európa Tanács, éppen azon a napon, amikor az uniós állam- és kormányfők (Európai Tanács) Brüsszelben jóváhagyták az európai uniós romastratégiát.

Mindezzel együtt is Schokkenbroek elmondta, a két stratégia nem gyengíti egymást, sőt, szerinte az ezen a területen megmutatkozó párhuzamosságok csak erősíthetik a romák megkülönböztetése ellen folytatott harcot.

A hétfőn bemutatott strasbourgi ajánlások is főként a romák oktatási, egészségügyi és lakhatási feltételeinek a javítását kérik a szervezet 47 tagállamától, kiegészítve ezt az ellenük elkövetett erőszakos cselekmények megszüntetésével.

Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának (ECRI) elnökségi tagja elmondta, a legfontosabb célkitűzés továbbra is az iskolai szegregáció megszüntetése, és annak ösztönzése, hogy a roma diákok a többségi társadalomból érkező gyermekekkel együtt tanulhassanak.

Ezen túl csökkenteni kell a speciális iskolákban tanuló roma diákok számát, meggyőződve arról, hogy az oda beiratkozók a szellemi képességeiknek megfelelően tényleg nem tanulhatnak a többiekkel. Ugyancsak cél az is, hogy az iskolákban benntartsák a roma diákokat, és hogy az intézmények foglalkoztassan olyan úgynevezett mediátorokat, akik segíthetik a kommunikációt és a megértést az iskola és a roma szülők között.

Az ECRI szeretné az egészségügyben is elkerülni a szegregációt, és célul tűzi ki a tagállamok számára, hogy javítsák a romák számára elérhető alap egészségügyi szolgáltatások színvonalát. Problémaként azonosítja a szervezet azt is, hogy sok újszülött romát nem jelentenek be az otthon szülő anyák, így ezeknek a gyermekeknek okmányaik sem lesznek.

Az Európa Tanács szerint az alapvető közszolgáltatások is megilletik a roma közösséget, ez alapeleme a méltó lakhatási körülmények kialakításának. Vízellátás, csatornázottság, villamosenergia-ellátás – az ajánlások szerint ezeket mind lehetővé kell tenni a romák számára, ahogyan erkölcsileg az is elfogadhatatlan, ha egy cigányt etnikai alapon kilakoltatnak, és a közösség tagjait elkülönítik.

Az ajánlások negyedik pillére a romák védelme az erőszakos cselekményektől. A szervezet szerint a kormányok felelőssége, hogy megelőzzék az ilyen eseteket, és az ECRI külön felhívja a figyelmet a diszkriminációmentes, jogszerű rendőri eljárások lefolytatására.

Jeroen Schokkenbroek elismerte, hogy az aktuális politikai és gazdaági klíma nem kedvez a toleranciának és a romák elfogadásának. Ettől függetlenül szerinte a következő évek mégis áttörést hozhatnak, és így szerinte a mostani ajánlások sem szépen hangzó szólamok lesznek. „A beszéd helyett tettekre van most szükség, ezért is indítottuk el az iskolai mediátor-programunkat” – mondta a különleges megbízott. Hozzátette, az ajánlások nemcsak a kormányoknak, hanem az önkormányzatoknak is szólnak, elsődlegesen ugyanis nekük kell tenniük a romák integrációjáért.