Szír Nemzeti Tanács: úton az egység felé?

Csütörtökön Törökországban hozták létre emigráns ellenzékiek a Szír Nemzeti Tanácsot, melynek célja az elnök eltávolítása és a demokrácia fokozatos bevezetése. Ezt megelőzően több sikertelen próbálkozás is volt az összefogásra, még kérdéses, hogy milyen eredményeket érhet el ez az ellenzéki mozgalom, melynek számos belső akadállyal is meg kell küzdenie.

Az ellenzék 200 tagja gyűlt össze szombaton egy Damaszkusz környéki magánfarmon, miután csütörtökön emigráns ellenzékiek létrehozták Törökországban a 140 tagú Szír Nemzeti Tanácsot.  A szervezet célja az elnök, Bashar al-Assad eltávolítása a rezsim vezetéséből és az azt követő hatalmi vákuum elkerülése. Terveik között szerepel továbbá a fokozatos politikai átmenet, mely során az ország elindulhatna a demokrácia felé vezető rögös úton. Szóvivője szerint a tanács elutasítja egy nemzetközi katonai beavatkozás lehetőségét, azonban a civil lakosság védelmét kéri a nemzetközi közösségtől.

Habár a résztvevők névsora még nem teljes, a befolyásos szír író, Hakam al-Baba szerint már a tény is reménykeltő, hogy hónapok óta tartó tanácskozások után végre sikerült létrehozni egy szövetséget. Első feladata a tanácsnak egy hiteles és széles körben, azaz az utca embere számára is elismert vezető kinevezése, aki jelképe lehet a szír nemzeti egységnek.

Egyelőre azonban úgy tűnik, az ellenzékiek még nem rendezték teljesen a soraikat, a rezsim ellenállása mellett belső akadályokkal is meg kell küzdenie a szövetségnek. Egyes tagok szerint túl nagy befolyást szereztek az iszlamisták a tanácson belül, a Reutersnek nyilatkozó Thamer al-Jahmani, egy Jordániába menekült ügyvéd nem nézi jó szemmel ezt az iszlamista vonalat a szervezeten belül, hiszen véleménye szerint az ellenzéknek ebben a kaotikus helyzetben az összes kisebbség és etnikum bizalmát meg kell nyerni. 

Problémát jelenthet továbbá az is, hogy nem mindegyik rendszerellenes csoport csatlakozott a mozgalomhoz, ezáltal nem alkotnak olyan egységet, mint az iraki diktátor, Szaddám Huszein ellen felsorakozó, nyugati (főleg washingtoni) kapcsolatokkal rendelkező ellenzék. Hozan Ibrahim, a Helyi Koordinációs Bizottságok szóvivője nyilatkozatában megkérdőjelezte a tanács nemzeti voltát, mert nem vesz minden érintett részt benne. 

A törökországi találkozót megelőzően is voltak nemzeti egységtörekvések, ezek azonban nem jártak sikerrel. Haiszam el-Maleh, egy korábbi bíró próbált árnyékkormányt létrehozni, azonban a találkozó színhelyén fegyveres erők megöltek 15 résztvevőt és letartóztattak két ellenzéki vezetőt. Más ellenzéki csoportok célja egy Nemzetgyűlés megalakítása, beleértve a karizmatikus kurd vezetőt, Mishaal Tammo-t és a centrista blokk kulcsfiguráját, Hassan Abdel Azim-ot. Egy további szervezet is megalakult, a Forradalmi Vezető Tanács, azonban tagsága szinte teljesen titkos. Louay Huszein, szekuláris ellenzéki vezető múlt héten kiadott kezdeményezésében a biztonsági erők visszavonása, a politikai foglyok szabadon engedése és reformok bevezetése szerepelt. Huszein szerint a „hatóságok nem hajlandóak senkit meghallgatni”.

Politikai akarat és elképzelések bőven akadnak a közel-keleti államban, azonban a célok eléréséhez elengedhetetlen a nemzeti egység elérése és a különböző szereplők bizalmának megnyerése.