A vártnál is nagyobb a baj Japánban

Negatívan módosult a Japán gazdaság szeptember elején publikált zsugorodásának második negyedéves értéke. A recesszió további mélyülését a jen erős árfolyama is súlyosbítja, az exportra termelő japán cégek hatalmas veszteségeket kénytelenek elkönyvelni a valuta szárnyalása miatt.

A korábban nyilvánosságra hozott 1,3%-ról 2,1%-ra korrigálták a japán gazdaság zsugorodásának második negyedéves évesített értékét – jelentette a Reuters. Az új mutatószám megegyezik az elemzők által korábban megjósoltakkal, és visszavesz a korábban nyilvánosságra hozott meglepően alacsony eredmények által kiváltott optimista várakozásokból. A változtatások hátterében az erősödő jen, illetve a gyengülő világgazdaság miatt jelentős mértékben visszaesett tőkeberuházások állnak.

Jen probléma

A válságból való kilábalást jelentősen megnehezítheti azonban a szigetország fizetőeszközének, március óta tapasztalt nagy mértékű megerősödése (lsd. ábra). Annak ellenére, hogy az utóbbi időben katasztrófák egész sora érte Japánt, a gazdasági fejlődés jelentős visszaesésével és hatalmas mennyiségű adóssághalmazzal küzdő világgazdaság még mindig az egyik legbiztonságosabb valutának tartja a jent, melyre válság esetén támaszkodhat. Ahogy a befektetők tartalékaikat dollárból és euróból jenre váltják, úgy nő a fizetőeszköz értéke, és okoz jelentős problémát a felépülni kívánó gazdaságnak.

A megerősödött japán valuta a következők miatt jelent problémát a jelenlegi helyzetben:

1. Az ország termékei kevésbé versenyképesek más ázsiai vetélytársak, mint pl. Kína vagy Dél-Korea árucikkeivel szemben.
2. A külkereskedelmi nyereség ugyancsak csökken, mivel a külföldre exportált cikkek leggyakrabban dollárban számolt árának újra jenre váltásával árfolyamveszteség keletkezik.
3.  Az erős valuta elriasztja a nagy nemzetközi vállalatokat az országban való beruházástól. Legrosszabb esetben egyes cégek az állam elhagyására is kényszerülhetnek.

A Toyota a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a jen értékének növekedésével pontonként mintegy megközelítőleg 442 millió dollárt (83,5 milliárd forint) veszít. Egy 105 japán cég részvételével készült felmérés eredményei szerint a vállalatok több mint fele fontolgatja, hogy a tengerentúlra helyezi át működését. Mindössze négy nyilatkozott úgy, hogy képesek lennének kezelni az ország valutájának a dollárral szembeni 75 pont alá való erősödését.

Újabb állami beavatkozás

Az elmúlt félév során kétszer történt külső beavatkozás a jen árfolyamának letörésére. Márciusban a katasztrófa hatására világgazdaságilag jelentős országok egy csoportja összehangolva lépett fel, és képes volt az események hatására rohamosan erősödő valutát egészen a 85,46-os dollárral szembeni értékig gyengíteni. Az összefogás hatása közel egy hónapig volt érezhető. Ezt követően az árfolyam lassan, de biztosan újra erősödni kezdett.

A második alkalommal augusztus elején az akkori pénzügyminiszter és jelenlegi kormányfő, Noda Josihiko irányításával, külföldi támogatás nélkül történt intervenció, ami azonban mindössze két napig volt képes hatást gyakorolni az árfolyamra (augusztus 4-5. között). Az eredménytelenség magyarázata abban rejlik, hogy bár a kormányok természetesen szeretnék megvédeni a politikailag áhított, ám gazdaságilag egyensúlytalan valutaértékeket, jelentős nemzetközi támogatás nélkül a jelenlegi világgazdasági helyzetben erre nincs komoly esélyük.

A beavatkozások sikertelenségét követően a Pénzügyminisztérium a kormány és a jegybank augusztus végi válságtanácskozását követően egy 7600 milliárd jenes (20 ezer milliárd forint) alap felállítását jelentette be, melynek feladata az erős jen okozta gondok miatt bajba jutott vállalatok támogatása lesz. Az alap elsősorban a japán cégek külföldi felvásárlásait és befektetéseit fogja támogatni, különösképp az energiahordozók piacán. Ugyanakkor szkeptikus elemzők szerint nem várható áttörés, mivel a terv lényegében megegyezik a kormány és a jegybank korábbi, sikertelen lépéseivel.