Ki nem veszíti el a jövő évi választásokat Romániában?

Jó szokás szerint már bő egy évvel a jövő őszre esedékes parlamenti választások előtt elkezdődött a kampány Romániában. A kormányerők ötletesebbnél ötletesebb megoldásokkal rukkolnak elő, hogy a maguk javára fordítsák a sors kerekét. A választási rendszer széles körű átalakításáról, illetve a helyhatósági és parlamenti fordulók összevonásáról szóló elképzelések az elemzők egyöntetű véleménye szerint a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) malmára hajtanák a vizet. A kisebbik kormánypárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is igyekszik kivenni részét a jóból.

Mint arról már korábban beszámoltunk, több mint fél éve egységes ellenzéki tömörülés jött létre Romániában Traian Băsescu államfő és az őt támogató demokrata-liberálisok ellen. A Szociálliberális Unió (USL) deklarált célja, hogy a 2012-es választásokon legyőzze a most kormányzó jobboldali formációt, és átvegye az ország kormányzását. A durva megszorításokat magával vonó válságkezelés erősen megnyirbálta a PDL és a köztársasági elnök népszerűségét, ám ők mégis nagy önbizalommal készülnek hatalmon maradni, mindent meg is tesznek, hogy leküzdjék a balliberális pólus látszólagos lépéselőnyét.

Összevont választások

Ennek egyik legalapvetőbb módja a választási rendszerrel való trükközgetés. Hétfőn megegyezés született a PDL és az RMDSZ között, amelynek értelmében összevonják a jövő évben esedékes helyhatósági és parlamenti választásokat. A román posztkommunista demokrácia elmúlt húsz esztendejében hagyománnyá vált, hogy helyhatósági fordulót tavasszal, a törvényhozásit pedig utána, ősszel tartják. A mostani alku szerint azonban, fél évvel kitolnák az önkormányzati vezetők mandátumát, így mindkét voksolásra valamikor késő ősszel kerülne sor, sajtóforrások szerint november 18-án. Rövid habozás után a szociáldemokraták és nemzeti liberálisok ellenzéki koalíciója elutasította a javaslatot, csak abban az esetben egyeznének bele az összevonásba, ha ez a parlamenti választások előrehozásával járna. Ehhez azonban alkotmánymódosítást kellene véghez vinni, amely a jelenlegi politikai felállásban lehetetlen.

A kezdeményezés hivatalos magyarázata szerint a két szavazási kör összevonása jelentős megtakarításokkal járna, Emil Boc miniszterelnök a közszolgálati rádióban harmincmillió eurós összeget emlegetett néhány hete. Az elemzők egybehangzóan állítják azonban, hogy a PDL önös érdekből, a várható választási eredményei javítása érdekében kardoskodik a módosítás mellett. Ez ugyanis több okból is előnyben részesítené a nagyobbik kormányerőt.

Ahogy arra a Transindex véleményrovatában közölt elemzés találóan rámutat, a helyhatósági választások elnapolása azt jelenti, hogy a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati elöljárók szervezik meg a parlamenti választásokat is. Magyarán a 2008-ban kialakult helyi szintű erőviszonyok szolgálnak majd a parlamenti választások infrastruktúrájának alapjául, nem pedig azok, amelyek esetleg jövő tavasszal alakulnának ki. A jelenleg tizenöt százalékos népszerűséggel büszkélkedő demokrata-liberálisoknak ez igen jó lenne, hiszen akkor e szám dupláját érték el önkormányzati szinten. Ehhez még hozzá kell adni az ellenzék soraiból időközben átpártolók jelentős számát is.

Az önkormányzati voksolás elnapolása ugyanakkor több időt nyújt az ország gazdasági helyzetének stabilizálására, amely megengedné a kormánypártnak, hogy ún. választási adományokra is pénzt gyűjtsön az őszi kampányidőszakig. A gazdasági helyzet normalizálása olyan népszerűtlen döntések visszavonására is lehetőséget adna, mint például a közalkalmazotti bérek 2010-ben végrehajtott 25 százalékos csökkentése is.

Cikkünk nem ért véget. Lapozzon!

Átszabnák a választási rendszert is

A helyhatósági és parlamenti választások összevonása mellett a Demokrata-Liberális Párt a szavazás módozatát is változtatni szeretné. A jelenlegi vegyes választási rendszert szinte mindenki kritizálja, hiszen igen furcsa eredményeket hozott, sok egyéni választókerületben, a kompenzációs mechanizmus miatt, nem az első helyen végzett jelölt jutott parlamenti székhez, hanem az, aki a második vagy harmadik helyen. A nagyobbik kormányalakulat a brit mintájú, sima többségi rendszert szeretné (az ún. first-past-the-post), amelyben a legtöbb szavazatot megszerző jelölt kerül ki győztesen minden egyéni választókerületben. Az RMDSZ ódzkodik ettől, helyette olyan vegyes rendszert ajánl, mint amilyent Németországban használnak. Ehhez hasonlít a még hatályban lévő magyar szisztéma is.

Jelenleg is folynak a tárgyalások a koalíciós partnerek között, és nagy a valószínűsége, hogy ebben a témában megtalálják a mindkét oldalnak előnyös variánst. A PDL azért szeretné az egyszerű többségi rendszert, mert az erős bipolaritást eredményezne, az arányossági elv kiiktatásával ez pedig minimalizálná a népszerűségvesztés okozta károkat. Elképzeléseik szerint ez a rendszer nem engedné, hogy a Szociálliberális Unió többséget szerezzen a parlamentben, így az RMDSZ-szel együtt jó időre bebiztosíthatnák magukat a hatalomba.

Ellentétben a közhiedelmekkel az egyszerű többségű rendszer az RMDSZ-nek sem lenne káros. Cristian Preda politológus számításai szerint 2008-ban az RMDSZ egyel több képviselői mandátumot szerzett volna ha a többségi, és nem az érvényben lévő vegyes rendszert alkalmazták volna. A first-past-the-post módszerrel ugyanis akár harminc százalékos eredménnyel is győztesen lehetne kikerülni egy-egy egyéni körzetből, így magyar képviselőt választhatnának olyan helyeken is, ahol a románok vannak többségben. Igaz ez csak akkor lenne lehetséges, ha nem jönne létre összromán koalíció ezekben a körzetekben, ennek az esélye azonban csekély ismerve a román pártokat. De változhatnak még a dolgok. Így a Szövetség viszolygása érthető, az arányossági elv tiszteletben tartása a legfontosabb garanciája a magyarság parlamenti képviseletének, sőt a romániai magyarság képviselői ezt a princípiumot érvényesítenék a közigazgatásban is.

Ki nem veszíti el a játékot?

Winston Churchill sokat idézett gondolata szerint a választásokat nem megnyerni, hanem elveszíteni szokták. Mindent összevetve, jelenleg úgy tűnik az ellenzéknek nagyobb az esélye elveszíteni a jövő évi választásokat, és ezt nem annyira a kormányerők ügyködéseinek, mint inkább saját hibáiknak köszönhetik. A demokrata-liberálisoknak esélyük sincs választást nyerni a válságkezelő intézkedéseik miatt. Ám valahogy úgy tűnik mégsem veszítik el.

Pap Szilárd István

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »