A külföldiek Szerbiában 2014-től olcsón vásárolhatnak termőföldet feltéve, ha Belgrád nem tudja kieszközölni az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, hogy későbbre halasszák a külföldiek földvásárlási jogát. Ugyanis az Unióval kötött átmeneti kereskedelmi megállapodás hatályba lépését követő negyedik évben megnyílik a lehetőség arra, hogy a külföldiek szántókhoz jussanak. Az egy főre jutó termőföld nagysága hazánkban fél hektár, ami Európában a legnagyobb arány.
Szerbiában jelenleg a legjobb minőségű termőföld hektáronkénti ára 8-10 ezer euró, a rosszabb minőségűt pedig akár másfél-kétezer euróért is eladják. Európában a legjobb minőségű szántók ára eléri az 50 ezer eurót.
A temerini Góbor Zsolt Sándor fiatal gazda (képünkön), amikor meghallotta, hogy néhány év múlva öthektáros tanyája negyedmillió eurót is érhet, azt válaszolta, ha ez így lesz, csak azt kérdezi, hogy hol írja alá. Az összesen 40 hektáros családi birtokot közel tíz éve vezeti, de eddig nem sikerült gyarapítania.
– Most terveztem vásárolni öt holdat és azon is törtem a fejem, hogy fogok összeszedni 25-30 ezer eurót, mert jelen pillanatban, Temerinben 5000 euróba kerül holdja. Ez átszámolva hektárra 9-10 ezer euró. Már ez is nagy ár. Két évvel ezelőtt 4000 euróért lehetett venni holdját, viszont most már az ősszel is hallottam, hogy vettek 5700 euróért, de tudok most is egy darabot, amiért viszont 6400 eurót kérnek. Úgyhogy már emelkedőben vannak az árak – mondja a temerini gazda.
Mivel a szerb földvagyon a legjobbak közé tartozik Európában, külföldi befektetők nélkül is megjelent a spekuláció és a korábban busás bérleti díjért kiadott városi lakások árát szívesebben fektetik a zsíros bácskai földbe.
Dobai János, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes abban bízik, hogy a szerb kormány a szomszédos országokhoz hasonlóan földvásárlási moratóriumot harcol ki az Uniótól különben a vajdasági gazdák néhány év múlva őseik földjén lesznek földönfutók:
– Valamikor Vajdaságot Európa éléskamrájának is nevezték, ami azt jelenti, hogy olyan minőséges fölterülettel rendelkezik, amely kész arra, hogy egész Európát ellássa. Akkor ez igen is azt jelenti, hogy a vajdasági termőföldnek van értéke, minőséges, nem szennyezett, így valószínűleg nagy lesz az érdeklődés a felvásárlására. De az Uniós tagországokban is az a szándék, hogy minél később vásárolhassanak földet külföldiek. Nem értem, hogy még egy nem is tagjelölt ország, mint Szerbia miért igyekszik ezt lehetővé tenni minél előbb a külföldiek számára. Úgy gondolom, hogy van még egy kis idő, hogy ezt a szerb kormány is átgondolja – nyilatkozta Dobai.
2014 a szerbiai illetve vajdasági gazdáknak abból a szempontból is választóvonal lesz, hogy az EU-val kötött átmeneti kereskedelmi egyezmény értelmében a külföldi termékek vámmentesen érkeznek az országba, amelynek agrárpolitikája egyelőre nem a termelők piacképessé tételére koncentrál.
Vajma.info