Bolíviában most minden a földről szól

Evo Morales bejelentette, kormánya agrárreformot dolgoz ki, amelynek célja a nagy kiterjedésű földek, a latifundiumok megszüntetése az országban.

Bolíviában az agrárreform, azon belül is a földosztás hosszú múltra tekint vissza. Az ország lakosságának jelentős része őslakos, Morales pedig Latin-Amerika első indián származású elnöke, aki mindig is azt hangsúlyozta, hogy népe érdekeit tartja szem előtt, és ha kell, populista intékedésekhez is hajlandó folyamodni. Így a mezőgazdasági szektor reformja egyfajta ‘történelmi elégtételként’ is felfogható.

Morales célja az új törvénnyel az, hogy véget vessen a gazdag földbirtokosok uralmának. Hasonló célok vezérelték 1953-ban Victor Paz Estenssorot, Bolívia akkori elnökét, aki az agrárszektor reformja során földeket adományozott elsősorban indián származású földműveseknek, az “azé a föld, aki megműveli” gondalat szellemében. A megművelhető területeket azonban a gazdagabb rétegektől vették el, akiknek bár kártérítést ígértek, arra soha nem került sor.

A reform alól kivételt képeztek az ország keleti területei, így ma is fennáll az a sajátos helyzet, hogy míg a sík területeken élő családok átlagosan egy hektárnyit területet birtokolnak, addig a keleti régióban az állatok 5 hektáron legelhetnek. Erre mondta Morales irónikusan, hogy “szarvasmarhának kell lenni ahhoz, hogy valaki földhöz jusson”.

1953 fontos dátum, hiszen mind a mai napig augusztus 2-án megemlékeznek az akkori agrárreformról, amely egyben az indián népek napja is. A napokban bejelentett változtatások célja a fél évszázaddal ezelőtti intézkedések hiányosságainak felszámolása, az elnök szerint ugyanis annak az lett az eredménye, hogy a keleti részeken hatalmas birtokok halmozódtak fel egy szűk réteg kezében.

A földek tulajdonosai tiltakoznak a kormány lépései ellen, és mindent meg fognak tenni, hogy tulajdonukat megvédjék, egyes csoportok például útlezárásokkal fenyegetőznek.

Tiltakoznak az őslakosok

Nem ők az egyetlenek, akik arra készülnek, hogy utakat torlaszolnak el. Az ország északi és közepső részét is átszelő autóút építését tervezi ugyanis Morales, amely azzal is együtt járna, hogy az ottani természetvédelmi terület fáinak jelentős részét ki kell vágni. Az elnök – aki egyébként az ‘anyaföld’ védelmezésének lelkes szószólója – ellentmondásba és éles vitába keveredett az ott lakó indián csoportokkal, de arra hivatkozik, hogy az “északi területek fejlődése érdekében létfontosságú” az úthálózat megépítése, a hatóságok pedig egyenesen azzal vádolják a környezetvédő szervezeteket, hogy ők lázítják az őslakosokat. Morales a “nép ellenségeinek” nevezte és arra kérte őket, gondolkodjanak el az infrastruktúra fejlesztésének szükségességéről. A terv ellenzői most az tervezik, hogy augusztus 15-re tüntetést szerveznek, amely az amazóniai területekről indulna a fővárosba, La Pazba. Azt is követelik, hogy az útépítés megkezdése előtt kérjék ki az érintettek véleményét, amire a közműfejlesztésért felelős miniszter ígéretet is tett, hozzátéve, hogy annak nem lesz kötelező hatálya, vagyis nem akadályozhatja meg a munkálatok elvégzését.

Bolíviában 2009-ben tartották már népszavazást a földreformmal kapcsolatban, akkor arról kellett dönteniük, hogy 5000 vagy 10 000 hektárban maximalizálják a birtkolható területet: a szavazók 80%-a az 5000 mellett tette le a voksát.

Nem lesz könnyű

A projektek egy részét egyébként Brazíliától kapott kölcsönnel finanszírozzák, aki azt a feltételt szabta, hogy csak akkor hajlandó a hitel folyósításának megkezdésére, ha alapos tanulmány készül az építés társadalmi-környezeti hatásairól, vagyis meg kell egyezni a lakókkal.

Arra számítanak, hogy az új úthálózatnak köszönhetően gyorsabb lesz a közelekdés, csökkennek a szállítási költségek, és a repülőjáratok 90%-át indító reptér is könnyebben megközelíthető lesz, mindezek pedig hozzájárulhatnak a gazdaság fellendítéséhez.

Morales más területeken is fejlesztéseket tervez. Megállapodás született Dél-Koreával, amely alapján az ázsiai ország a lítium ipari felhasználásában nyújt majd segítséget Bolíviának, aki a világ legnagyobb lítiumkészletével rendelkezik.