Nekik nyolc – Kiszivárgott a megamegyék munkaterve

A nagyobbik kormányzó párt, a PD-L köreiből kiszivárgott munkaterv és dokumentum csak nyolc megamegyéről beszél, szó sincs benne az RMDSZ által szorgalmazott 8+2 variánsról.

Eszerint Románia 42 megyéje, beleértve a fővárost is, nyolc megyévé alakul, s közben drasztikusan csökkentik a közigazgatási alkalmazottak számát, átszervezik a decentralizált intézményeket. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió közigazgatási egység lesz.

A megyei önkormányzatok különböző osztályainál jelenleg 5750 betöltött állás létezik, ez a szám nem keverendő össze a megyei tanács teljes alkalmazotti létszámával. A PD-L elemzése szerint ebből 1350-et lehetne a közigazgatási átszervezéssel megszüntetni. Egy másik példa alapján a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok 43 000 alkalmazottját ezerrel lehetne csökkenteni, s ebből a két átszervezésből már 2012-ben, országos szinten 20 millió euró takarítható meg.

A munkadokumentum leszögezi, hogy a nyolc megamegye több feladatot is átvenne a minisztériumoktól, a jelenlegi megyei önkormányzatok pedig több, elsősorban a lakosságot érintő feladatot adnának le a polgármesteri hivatalokhoz, s ha szükséges, akkor az alkalmazottakat is. Úgy vélik, hogy a megamegyék átvehetnék, többek között, a regionális vasúti közlekedést, a regionális kórházakat, bonyolítanák bizonyos mértékig az uniós pályázatokat, de az átalakítás a felsőoktatást is érintené.

Ami a prefektúrákat illeti, ezek száma 42-ről nyolcra csökkenne, az apparátusuk létszáma 200-zal. A nyolc prefektúrán kívül a többi megyében csupán kormánybiztosi iroda működne, amely elsősorban a helyi önkormányzatok határozatainak legalizálásával foglalkozna.

A minisztériumokhoz tartozó decentralizált intézményeknél valóságos trancsírozás várható, amennyiben a PD-L keresztülviszi az elképzeléseit, hisz, például, a 42 megyei rendőrkapitányságból vagy katasztrófavédelemből mindössze nyolc maradna. Csökkenne az irodai alkalmazottak száma és emelkedne az operatív dolgozóké, állítja a tervezet. Hasonlóan a belügyhöz, a régiófejlesztési és turisztikai minisztériumhoz tartozó építkezési felügyeletek száma is nyolcra zsugorodna és már most őszig 125-tel csökkentenék az alkalmazottak számát.

A dokumentum elsősorban költségcsökkentésről, létszámleépítésről beszél, de amíg nem készül el a nyilvános törvénytervezet, senki nem tudja, hogy végül is mi lesz a megyei önkormányzatok feladata, mekkora létszámot igényel az új megamegyék központi apparátusa, egyáltalán hol, milyen hivatalok lesznek-maradnak.

Régiónkat tekintve, ezt Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes fogja alkotni, a megamegye központja pedig Temesváron lesz.

Az RMDSZ nyomására a júniusban még az ügyben sokkal vehemensebb PD-L most némiképp visszakozott, és hivatalosan őszre halasztották a politikai döntést. A Szövetség, jelenlegi álláspontja szerint, csak akkor egyezik bele a közigazgatási reformba, ha a nagyobbik kormánypárt rábólint a 8+2 variánsra: a plusz kettő pedig a Hargita–Kovászna–Maros és a Szatmár–Bihar–Szilágy megyék lennének. A tárgyalások, egyeztetések folynak, ám a nagykés nyilvánvalóan Traian Băsescu államfő kezében van, ő fogja végül eldönteni, hogy a PD-L engedjen-e a magyaroknak, vagy sem. Ha enged, annak elég nagy ára lesz, de ez már egy másik téma.

Ha marad a nyolc megamegye, akkor Hargita, Kovászna és Maros beleolvad a középső régióba Brassó, Fehér, Kolozs, Szeben megyék mellé, s a magyarság száma felhígul, beleszólása az ügyekbe minimális lesz. Hasonló, sőt még rosszabb lesz a helyzete a Partiumban szétszórtan élő magyaroknak.