Itt az újabb Handygate

Mostanában egyre gyakoribbak Európában a mobillehallgatási botrányok. A modern technológia újabb, emberi jogi szempontjából kényes területéről van szó. A német TAZ újság két hete közölt egy riportot, melyből kiderült, hogy a rendőrség a február 19-i drezdai náciellenes tüntetésen jogba ütköző eszközökkel nyomozott.

A Drezdában most már lassan tradícionálisnak számító neonáci tüntetésre idén is 2011. február 19-én került sor. A szélsőségesekkel szemben fellépő „Nácimentes Drezda” nevű szervezet ugyanezen napra tüntetést, blokádot és ellendemonstrációt szervezett, amelyen emberek ezrei vettek részt – a drezdaiak számára ez már szinte becsületbeli ügy.

A békésnek induló tüntetés azonban az ellentüntetők és a rendőrök közötti heves összetűzésében végződött. A német TAZ újság pedig két héttel ezelőtt egy olyan cikket jelentetett meg, amelyben nyilvánosságra hozta a rendőrség jogsértő fellépését az ellentüntetők elleni harcban. A „Handygate-nek” elnevezett botrány fő oka, hogy a rendőrség több mint 300 000 tüntető, lakos, újságíró és politkus milliós mértékben mérhető telefonos  adatforgalmát szerezte meg, melyek kiértékelése a mai napig tart.

A rendőrség jogellenes eszközökhöz folyamodott

A rendőrség az adatok rögzítéséhez a mobiltelefonok bázisállomásainak adatforgalmát szerezte meg. Ezek tárolják és közvetítik az összes információt, ami az adott helyszínen tartózkodók mobiltelefonjain keresztül történik. Ezekből kiderül, hogy egy adott személy kit hívott, milyen sms-t küldött, vagy éppen milyen internetes oldalakat nézett meg a telefonjával. Később pedig az is bebizonyosodott, hogy egy speciális technikával a rendőrség a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket is lehallgatta élőben.

Amint fény derült az ügyre, több jogász is felhívta a figyelmet ezen lépés jogellenességére, hiszen a német törvények szerint a mobiltelefonok adatforgalmának gyűjtése és lehallgatása „kisebb bűncselekmények” esetében nem engedélyezett. A gyakorlatban mégis az történt, hogy minden demonstrálót, aki a helyszínen tartózkodott, és akinél telefon volt, név szerint regisztráltak a rendőrségi aktákban annak ellenére, hogy nagy részük semmi jogsértőt nem tett.

Szászország kerszténydemokrata (CDU) belügyminisztere, Markus Ulbig először tagadta, hogy a rendőrség lehallgatta volna a mobiltelefonokat. A későbbiekben azonban már nem maradt más választása, mint hogy elismerje a súlyosan hibás lépést – azonban a felelősséget közvetlen módon az igazságügyi miniszterre, Jürgen Martensre hárította.

A felelősség a rendőrökön?

A felelősség elsősorban mégiscsak a rendőrséget illeti, aminek vezetője már  vissza is lépett pozíciójából. A német Baloldali Párt („die Linke”) az eset következményeként a rendőrség még erőteljesebb ellenőrzését szeretné elérni. „A drezdai rendőrségnek a náciellenes aktivistákkal szemben alkalmazott botrányos eszközei a legjobb bizonyíték arra, hogy szigorúbb ellenőrzésre van szükség” – írta a balosok bundestagbeli képviselője, Caren Lay a német taz újság vasárnapi kiadásában.

A német rendőrség azonban, nem meglepő módon ellenzi, hogy saját tevékenységüket még komolyabb megfigyeléssel kísérjék. „A fokozottabb ellenőrzés nem eredményezne egyebet, csak megnövekedett bürokratikus gondokat, kisebb hatékonyságot és szimplán azt a nonszensz helyzetet, hogy a rendőrök egyenruháján szerepelne a nevük és a hivatali számuk”– írja ugyancsak a taz vasárnapi kiadásában Rainer Wendt, a rendőrök szakszervezetének elnöke.

Martin Herrnkind kriminológus, és az Amnesty International kutatójaként is dolgozik. Véleménye szerint elgondolkodtató, hogy a rendőrség ellenőrzése csak a papíron van tökéletesen szabályozva, és igenis szükség van független ellenőrző testületekre és az egyenruhások beazonosíthatóságának garantálására.

A Bundestagban is vita folyt a Handygate-ről

A Bundestag július elsején egy órás vitát folytatott a február 19-i drezdai esetet kapcsán.A szociáldemokrata (SPD) képviselő, Daniela Kolbe Szászország belügyminiszterét, Markus Ulbiget szólította fel, hogy „vállalja fel az ügyben a politikai felelősséget”. Kolbe hangsúlyozta az ügy súlyosságát, mely során két napon keresztül „fél Drezdát” megfigyelés alatt tartották.

A kereszténydemokrata (CDU) Clemens Binniger ezzel szemben úgy vélte, hogy a mobilok adatainak gyűjtése indokolt volt. “Emlékszem, mennyi rendőr sérült meg azon a napon” – hangoztatta, és az eseményeket egy „erőszak-orgiához” hasonlította.

Gisela Piltz, a liberális FDP helyettes frakcióvezetője azt emelte ki, hogy mindenképpen el kell kerülni, hogy ez az eset megismétlődjön. Véleménye szerint épp itt van az ideje, hogy az illetékesek eldöntsék, milyen következményei lesznek az ügynek a büntetőeljárási törvény módosítására vonatkozóan.

Változtatások a szabályozásban

Szászország liberális (FDP) igazságügyi minisztere a szászországi mobil-lehallgatási botrányból már elkezdte levonni a következményeket. Az egyik legelső intézkedés értelmében a jövőben a mobilállomások adatainak lekérdezése során a „a részvevők érdekeit” jobban figyelembe veszik majd.

Az Igazságügyi Minisztérium, a szászországi ügyészség és az adatvédelmi biztos néhány napja a következőkben állapodtak meg: mostantól Szászországban Andreas Schurigot, az adatvédelmi biztost azonnal értesíteni kell, ha a mobilállomások forgalmi adatait le akarják kérdezni. Ugyancsak értesíteni kell majd a biztost, ha egyes kapcsolatok forgalmi adatait heteken, esetleg hónapokon keresztül tárolni és elemezni kívánják, és ebben az esetben az adatvédelmi biztos tiltakozhat is.

Születtek további javaslatok – a mobilállomások adatainak lekérdezését szabályozó – bűntetőeljárási törvénykönyvet illetően is. Mivel azonban a bűntetőeljárási törvénykönyv szövetségi szinten érvényes, Szászország mindössze törvényjavaslatot nyújthat be a Bundesratnak. Amennyiben ott a tartományok többsége a kezdeményezést támogatja, a javaslatot a Bundestagban is megvitatják.