Kína megosztja és uralkodik Európán

Kína kötvényvásárlással és stratégiai befektetésekkel „átveszi Európát”, kihasználva annak a belső megosztottságából eredő pénzügyi válságát, állítja egy befolyásos think-tank az EurActivhoz eljuttatott jelentésében.

Az Európai Külkapcsolati Tanács nevű pán-európai think-tank (European Council on Foreign Relations, ECFR) júliusban fogja nyilvánosságra hozni a „Küzdelem Európáért” („Scramble for Europe”) címet viselő jelentést, amelyben az áll, hogy az európai összefogás hiánya késztette arra Kínát, hogy egyenként kössön kétoldalú szerződéseket a tagállamokkal, és ezzel kihasználja az Unió belső megosztottságát. A jelentés szerint Kína szándékosan vásárol eurókötvények helyett inkább tagállami kötvényeket, mert úgy gondolja, hogy a kétoldali megállapodások jobban megtérülnek, mint ha mulitnacionális kezdeményezéseket támogatna.

A tanulmány szerint a jövőben ez politikai megosztottsághoz is vezet majd, mert bár 2014-től az Európai Tanácsban az európai össznépesség 65 százalékát képviselő 15 tagállam szavazata kell majd többségi döntésekhez, Kína számára hasznos lesz, ha emellett jelen lesz egy, a kisebb tagállamokból álló „kínai lobbi” az európai intézményekben. „Kína bármikor támaszkodhatna néhányukra – különösen Máltára, Ciprusra és Görögországra – hogy blokkolják az érdekeivel ellentétes egyhangú döntéseket” – magyarázza a jelentés. A tanulmány szerzői ezért azt tanácsolják Európának, hogy tartsa számon az államadósságok külföldi felvásárlóit.

A jelentés szerint a kínai közvetlen befektetéseket azért is nehezebb nyomon követni, mert azok négyötöde hong kongi, kajmán-szigeteki vagy virgin-szigeteki offshore központokon keresztül áramlik Európába. A tanácsadó szervezet számításai szerint az európai kínai befektetések aránya 2010 októbere óta nőtt meg, az európai cégek felvásárlása pedig azt mutatja, hogy „a kínai kormány most adott zöld utat a nagy európai felvásárlásokra”.

„Nem kérdés, hogy Kína államilag irányított gazdaságának nem lesz lelkiismeret-furdalása amiatt, hogy megosztja az európai államokat, azok már amúgy is megosztottak a politikai és gazdasági érdekeik miatt” – áll az ECFR jelentésében, amely azt tanácsolja Európának, hogy inkább maga kezelje a kereskedelmi beruházásait, hogy ezzel biztosítsa, hogy a kínaiaktól azonos jogokat szerezzenek ezáltal.

A kötvényfelvásárlás és a befektetések mellett a harmadik módja a kínai jelenlét növelésének Európában a nyitott közbeszerzések piaca, amelyről a tanulmány szerzői azt írják: „az európai diplomatákkal folytatott beszélgetések felfedték, hogy a magasrangú kínai kereskedelmi delegációk egy bevásárlólistát kérnek az infrastrukturális projektekről, amelyekre a vállalataik ajánlatot tehetnek”. Ennek leküzdésére a tanulmány ezért azt javasolja, hogy kínai kedvezményes kamatozású kölcsönöket európai állami támogatásokkal keverjék, és ezzel biztosítsák, hogy a kínai jelentkezők szintén tisztességes versenyben nyerjék meg a pályázatokat.

Álláspontok

Egy, a tanulmányban névtelenül idézett Pekingbe kihelyezett kelet-európai diplomata azt mondta: „Nincs szükségünk a kínaiakra, ha vannak EU alapok, de ha nincs pénzünk, akkor szükségünk van a kínaiakra. A vállalataink nem versenyezhetnek a kínai közbeszerzési piacon, ezért nekünk mindegy, hogy Kína megnyitja-e ezt a piacot.”

„Mit tett értünk Németország és Európa az utóbbi időben? Hogy kérhetik tőlünk, hogy hangoljuk össze és egyesítsük az európai érdekeinket Kínával kapcsolatban, ha nincs is közös gazdasági érdekünk?” – teszi fel a kérdést egy másik, mediterrán országból érkező magasrangú diplomata.