Fukusima: felháborodott részvényesek és akadozó munkálatok

A TEPCO heves számonkérésektől hangos részvényesi találkozóján befektetők egy csoportja atomerőműveinek bezárására szólította fel a vállalatot. Ezzel egy időben indították újra Fukusimában a korábban egyszer már meghibásodott vízvisszaforgató rendszert, melynek beüzemelése fontos előrelépést jelentene a sugárszennyezés terjedésének féken tartásában, azonban a szűrők alig pár óra alatt ismételten elromlottak. Tovább folynak a szigetország belpolitikai csatározásai is: az elmúlt napokban ismét szárnyra kaptak azon találgatások, melyek szerint Kan Naoto kormányfő lemondás helyett záros határidőn belül feloszlathatja a parlamentet.

A fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokyo Electric Power (TEPCO) vállalat vezetőségének és részvényeseinek éves találkozóján a befektetők élesen bírálták a cég válságkezelés és -megelőzés érdekében tett erőfeszítéseit, írta a Japan Times. A részvényesek a keddi gyűlésen többek között azt kifogásolták, hogy a TEPCO nem volt képes előzetesen felmérni a Fukusima-1 létesítmény biztonsági kockázatait egy természeti katasztrófa esetén, szélsőségesebb vélemények szerint pedig a vezetőknek maguknak kellene bemenniük a reaktorba helyreállítani azt, hogy életük kockáztatásával vállalják a felelősséget a történtekért.

A vállalat vezetősége elnézést kért a jelenlévőktől, és biztosította őket, hogy a TEPCO minden tőle telhetőt megtesz a szivárgó radioaktív sugárzás megfékezése érdekében. „Az igazgatóság minden tagja nevében őszintén bocsánatot kérek a baleset által okozott sok gondért és aggodalomért. Mind azon dolgozunk, hogy a válságot a lehető leghamarabb megoldjuk” – mondta Kacumata Cunehisza, a vállalat elnöke, akinek az ülés során sokan lemondását követelték. A befektetők közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség teljes mértékben mondjon le fizetéséről, a többi dolgozó bérét és nyugdíját pedig csökkentsék. A TEPCO-nak a helyreállítás költségein kívül más kiadásokkal is számolnia kell a katasztrófa kapcsán, a cég többek között kötelezettséget vállalt az evakuációs zóna területéről kitelepítettek kárpótlására. A kiadott részvények után, melyek értéke a március 11-e óta közel 90 százalékot esett, azonban nem fizetnek osztalékot.

Problémás erőművek

Eközben a fukusimai reaktorok helyreállítási munkálatai továbbra sem haladnak zökkenőmentesen. A találkozót megelőző napon helyezték újra üzembe azt a vízvisszaforgató rendszert, mely megbízható működése esetén lényeges előrelépést jelentene a javítási folyamatban. A rendszer célja, hogy a reaktorok hűtéséhez használt sugárszennyezett tengervizet megtisztítsa és újrahasznosíthatóvá tegye, így megállítva a szennyezett víz mennyiségének növekedését és biztosítva a reaktorok folyamatos hűtését. A berendezést azonban másfél órával üzembe helyezése után szivárgás miatt le kellett állítani, és csak másnap, a hiba elhárítása után folytathatta működését. A meghibásodás miatt körülbelül egy tonna sugárszennyezett víz szivárgott el. Ezt követően ismét több alkalommal kellett felfüggeszteni a szűrést, miután a rendszer riasztóberendezései hibákat jeleztek.

A fukusimai baleset miatt az ülésen 400 részvényes egy, a TEPCO erőműveinek bezárására, illetve a további reaktorok megépítésének megtiltására irányuló beadványt terjesztett elő, melyet azonban nem szavaztak meg. A cég három erőművet üzemeltet: a hatreaktoros Fukusima-1 erőmű mellett a négyreaktoros Fukusima-2 és a hétblokkos, a világ legnagyobb energiatermelési kapacitásával rendelkező Kasivazaki-Kariva létesítmény van a TEPCO tulajdonában. A tokiói vállalat az utóbbi erőművet illetően már számos botrányt élt át: 2002-ben a TEPCO-nak le kellett állítania összes erőművét, miután fény derült rá, hogy az üzemeltető szándékosan meghamisította a Kasivazaki-Kariva biztonsági jelentéseit. 2007-ben egy 6,8-as erősségű földrengés okozott bonyodalmat a világ legnagyobb erőművében, akkor szivárgások és csőtörések miatt kellett időlegesen beszüntetni az energiatermelést.

A szigetország és a vállalat gondjait tovább bonyolítja, hogy az elmúlt napok hőhullámai jelentős energiakereslet-növekedéshez vezettek: a Bloomberg jelentése szerint a szerdai napon a TEPCO által kiszolgált területek fogyasztása a rendszer teljes kapacitásának 93%-át tette ki, elsősorban a légkondicionálók használata miatt ugrott meg az áramigény. Az esetleges áramkimaradások elkerülése érdekében a kormány a március 11-e óta biztonsági félelmek miatt bezárt reaktorok újraindítására szólította fel az energiacégeket és a helyi önkormányzatokat, melyek azonban egyelőre vonakodnak eleget tenni a kérésnek. Jelenleg Japán 54 reaktora közül mindössze 19 üzemel.

38 évi profit veszett kárba

Egy, a közelmúltban napvilágot látott tanulmány szerint a fukusimai baleset költségei meghaladhatják a TEPCO eddigi teljes atomipari nyereségét. Osima Kenicsi, a kiotói Ritsumeikan egyetem közgazdászprofesszorának a cég pénzügyi kimutatásain alapuló számításai szerint a TEPCO atom-profitja 1970 – a Fukusima-1 erőmű megnyitásának időpontja – és 2008 között négyezer milliárd jen (9 ezer milliárd forint) volt, míg egyes pénzintézetek szakértői szerint a katasztrófa által okozott költségek körülbelül nyolc és tizenegy ezer milliárd jen (18–25 ezer milliárd forint) közé esnek majd.

Osima tanulmánya szerint ráadásul – az ennek ellenkezőjét bizonygató kormányzati számításokkal szemben – az atomenergia előállítási költségei jóval magasabbak, mint a víz- vagy a hőenergiáé. Az Osima által vizsgált 38 éves időszakban egy kilowattóra nukleáris energia előállítása – a radioaktív hulladék kezelésének költségeit, illetve az erőműveknek helyet adó önkormányzatoknak fizetett összegeket figyelembe véte – átlagosan 11 jen (25 forint) volt, míg ugyanez a hő- és vízenergia esetében tíz (23 forint) illetve hét jenbe (16 forint) került.

Miniszterelnöki manőverek

A március 11-i katasztrófa utáni újjáépítés és a fukusimai baleset mellett belpolitikai megosztottsággal is küzdő szigetországban az elmúlt napok eseményeit követően ismét felerősödtek azon találgatások, melyek szerint Kan Naoto miniszterelnök a közeljövőben feloszlathatja a törvényhozás alsóházát és az energiapolitikai reformokra fókuszálva előrehozott választásokat írhat ki. Kan a kormányzó Japán Demokrata Párt (DPJ) június 28-ai frakcióülésén úgy fogalmazott, hogy „az energiapolitika a következő választások legfőbb témája lesz”, míg egy nappal korábban nem volt hajlandó kizárni annak a lehetőségét, hogy feloszlatja a Képviselőházat, amennyiben az nem fogadja el a kabinet által beterjesztendő, a megújuló források felhasználásának növelésére irányuló indítványait. Az ellenzéki pártok „tapintatlannak” nevezték Kan megszólalását, ugyanakkor Okada Kacuja DPJ-főtitkár sietett cáfolni ezen az alsóház feloszlatásával kapcsolatos spekulációt, míg Edano Jukio kabinetfőtitkár szerint a média „sok dolgot túlmagyaráz”.

Kan, aki június másodikán már ígéretet tett a lemondásra, az elmúlt napokban három feltételt szabott, melyek teljesülése esetén hajlandó távozni. A miniszterelnök a zöldenergia-terv mellett egy újabb költségvetés-kiegészítés, valamint egy, a kormányt kötvénykibocsájtásra felhatalmazó törvény elfogadása esetén kész elhagyni posztját, azonban a helyzetet tovább bonyolítja, hogy ez utóbbihoz az ellenzéki többségű felsőház jóváhagyása is szükséges.

Az egyes elemzők szerint „erős túlélési ösztönökkel rendelkező” Kan a héten lemondásának halogatása mellett kabinetjének átalakítása miatt is sokasodó politikai támadások célpontjává vált. Mind a DPJ, mind pedig az ellenzék soraiban nemtetszést váltott ki, hogy a kormányfő parlamenti titkárnak nevezte ki Hamada Kazujukit, a Liberális Demokrata Párt (LDP) képviselőjét. Hamada „átcsábítása” az LDP és a második legnagyobb ellenzéki erőnek számító Új Komeito szerint az „együttműködés elutasítására vonatkozó üzenetnek” tekinthető. Noda Josihiko pénzügyminiszter, aki sajtóhírek szerint a kormányfői szék fő várományosa, úgy vélte, hogy Kan lépése és az ellenzék egyre barátságtalanabb hozzáállása „nagyon nehéz helyzetet” teremt, míg Gemba Koicsiro nemzetpolitikai miniszter szerint Kan és az LDP romló kapcsolatát figyelembe véve elkerülhetetlen a miniszterelnök mihamarabbi lemondása.