Kevesebb befizetés, több közös adó: készül az új költségvetés

Szerdán, június 29-én mutatja be az Európai Bizottság a következő, 2014-től 2020-ig tartó hosszútávú költségvetésre vonatkozó terveit, amelyekben javaslatot fog tenni egy közös EU-s adónemre is, hogy ezzel csökkentsék a tagállami hozzájárulások mértékét. A költségvetés összegét azonban várhatóan továbbra sem emelik és az 1 trillió euró körül marad.

Az Európai Bizottság ezen a héten nyitja meg a vitát az EU következő hét évére szóló hosszútávú költdségvetéséről. Az egyik oldalon Nagy-Britannia, Franciaország és Németország azt szeretné elérni, hogy a Bizottság fagyassza be az EU költségvetését a tagállami szintű megszorító intézkedésekkel összhangban, míg mások szerint a 27 tagúra bővített EU-nak, amelynek intézkedési köre is kibővült a lisszaboni szerződés óta, további forrásokra van szüksége.

Az EU-költségvetés vitája az európai biztosok kollégiumának heti ülésével fog kezdődni, a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso azonban kivételesen két napot jelölt ki az ülésre, komoly vitákra számítva a 27 tagú Bizottságon belül is. Amint az EU végrehajtó testületének sikerül megállapodnia a tervezetről, a 27 tagállam képviselőit tömörítő Európai Tanácsnak, valamint az Európai Parlamentnek is meg kell állapodnia a keretről, ezért a végleges döntés feltehetően 2012-re tolódik majd.

Tavaly decemberben Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Finnország és Hollandia közös levélben kérte, hogy a hosszútávú költségvetést fagyasszák be. A felvetést támogató Németország járul hozzá a legnagyobb mértékben az EU költségvetéséhez, a velük egyetértő Franciaország pedig szintén szívesen venné, ha csökkentenék a tagállami hozzájárulásokat, minthogy a befizetett pénz legnagyobb része a 2004-ben, valamint a 2007-ben csatlakozott kelet- és közép-európai országokba áramlik.

Az Európai Bizottság azonban úgy tűnik, meghallgatta az országok kérését, és egy olyan költségvetést kíván javasolni a következő hétéves periódusra, amely nagyjából hasonló a jelenlegi, 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóhoz.

Az új költségvetés modelljéül valószínűleg a 2012-es éves költségvetés szolgál majd, eszerint pedig a csökkenne a teljes kifizetések aránya a 2007-2013-as időszakra vonatkozó, a bruttó jövedelem 1,06 százalékához képest. A Bizottság ezen kívül feltehetően feladja azt a tervét is, hogy az eddigi rendszer szerinti hétéves költségvetési periódusokat két, egyenként 5-5 éves szakaszra bontsa fel.

A költségvetés elsősorban a mezőgazdaságra és a regionális politikára fog koncentrálni. A kelet-európai országok, így a július elsejétől az EU soros elnöki tisztét betöltő Lengyelország is, határozottan ellenzi a regionális politikára költendő keret csökkentését, a komoly mezőgazdasággal rendelkezők, mint Franciaország és Olaszország pedig nem venné szívesen, ha kevesebb támogatás jutna a gazdáknak.

A költségvetésen belül a legnagyobb emelés a belügyek, a migrációs politika, a kutatás-fejlesztés, valamint az olyan területeken várható, ahol a lisszaboni szerződés adott új intézkedési területet az EU-nak, ilyen a külpolitika is.

A brit és a dán visszafizetésekről ismét tárgyalni fognak, Brüsszel ugyanis meg akarja szüntetni az úgynevezett zéró összegű játszmákat, vagyis azt, amikor a tagállamok a nemzeti hozzájárulásukkal azonos mértékű kifizetésre tartanak igényt, ezzel pedig aláássák az EU intézményeinek törekvéseit arra, hogy megvédjék a közös európai érdekeket.

A zéró összegű játszmák megállításának egyik eszköze az lehetne, hogy az EU még tovább központosítja a finanszírozását, összehangolja a kiadásokat és csökkenti a tagállami adminisztráció befolyását. A másik lehetőség szerint felül kellene vizsgálni a korábban bevett költségvetési korrekciókat, amelyeket éppen az azonos mértékű visszafizetések elvének eredményeként vezettek be. Az Európai Bizottság elsőként a britek visszafizetését szeretné megszüntetni.

A másik fontos kérdés az új költségvetés kapcsán az EU saját bevételeinek, vagy akár adóinak témája, amely a Bizottság szerint az egyetlen alternatívája lehetne a tagállami hozzájárulásoknak, így ugyanis egyik ország sem követelhetné vissza saját befizetett pénzét. Jelenleg az EU költségvetésének háromnegyedét teszik ki a tagállamok közvetlen befizetései, amelyet a bruttó nemzeti bevételük aránya alapján számítanak ki.

A Bizottság ezért a saját források egy új rendszerére tesz javaslatot a héten, amelynek bevezetésével párhuzamosan a tagállamok közvetlen befizetéseit is megszüntetnék. Eddig hat különböző ötlet merült fel: az EU-s forgalmi adó, az energia adó, valamint az uniós szintű társasági adó már régi felvetés, a pénzügyi tranzakciós megadóztatása, a légiközlekedésre kivetett adók, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek elárverezése (kvóta-kereskedelem) új ötletnek számít.

Kitekintő / Euractiv.hu

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »