Leváltják a Magyar Szó főszerkesztőjét

Váratlan téma került a Magyar Szó Kft. igazgatóbizottságának megfelelő Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének (TJGYT) hétfői napirendjére. A javasolt pontokkal, melyek, többek között, a médiaház féléves pénzügyi mérlegét is taglalták volna, csupán röviden foglalkoztak az ülésen, miután a Magyar Szó főszerkesztőjének azonnali hatállyal történő felmentésére tért át Józsa László, a TJGYT elnöke.

A négyoldalas, helyszínen kézhez kapott indoklás megállapítja, hogy „szakmai nemtörődömséggel, reálisan nézve károkozással, esetenként rágalmazással, részrehajló tájékoztatással, aminek a ferdítés és a csúsztatás ugyanúgy része volt, mint a szándékos elhallgatás, a vajdasági magyar közösség tájékozódási igényének nem szolgálatával hanem irányításával szembesültünk, nem esetenként, hanem folyamatosan, nem egy-egy téma vonatkozásában, hanem tendenciózusan.”

A szöveg, az elkövetett szakmai hibák között, elsőként említi, hogy 2010. október 6-án úgy jelent meg a lap, hogy az aradi vértanúkról nem tett megemlékezést. A továbbiakban kifogásolják, hogy a Magyar Szó folyamatosan és sorozatosan kihagyta Egeresi Sándor tartományi parlamenti elnök munkájáról a tudósítások elkészítését, a főszerkesztő pedig nem válaszolt a képviselőház elnökének az efféle bánásmódot kifogásoló levelére. Nehezményezik, hogy míg más sajtóházak ott voltak, a Magyar Szó nem jelent meg több, a Vajdasági Magyar Szövetség által szervezett sajtótájékoztatón, nem közölt VMSZ-es közleményeket. A Hét Nap és Magyar Szó közötti nézeteltérés ügyében kifogásolják továbbá a Magyar Szó főszerkesztőjének „cinikus” megnyilvánulását.

Az indoklás nem nevezi meg szerzőjét, de mint azt Józsa az ülésen elmondta, a szakszolgálat által elmondottak közös álláspontnak számítanak, melyet akár maga is aláírhatott volna.

A kilenctagú testület, néhány vélemény meghallgatását követően, hat igen, egy nem és két tartózkodó szavazat mellett, döntést hozott arról, hogy javasolja az alapítónak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, Pressburger Csaba főszerkesztő leváltását, valamint Varjú Márta újságírónak a kinevezését a megbízott főszerkesztői posztra.

Bizalomhiányos állapot

Az igazgatóbizottság ülését követően, annak elnökét, Józsa Lászlót kértük fel a gyorsnak tűnő lépések kommentálására. „Az alapító, valamint a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület tagjai is – elsősorban a kültagokra gondolok – úgy értékelték, hogy a Magyar Szó főszerkesztőjének a felelősségi körébe tartozó kérdésekben számos olyan probléma merült fel az elmúlt időszakban, melyek egyenként talán apróságnak tűnnek, ám azok számának, és huzamos időn keresztül történő megjelenésének következtében egy bizalomhiányos állapotot idéztek elő az alapító és a főszerkesztő viszonyában. A főszerkesztő tudtával, beleegyezésével, sőt, utólagos támogatásával olyan cikk is megjelent a Magyar Szóban, amely elég feszült helyzetet idézett elő a Magyar Szó és a Hét Nap, valamint az MNT mint alapító között. Ez azonban csak egy eset a sok között. A mai ülésen a TJGYT kültagjai egyöntetűen az alapító álláspontját képviselték, míg a főszerkesztő úr és jelen lévő munkatársai inkább a főszerkesztőt támogatták” – jelentette ki lapunknak Józsa László.

Összegezve az elmondottakat, közölte, a civilizált vitát követően végül a szavazattöbbség döntötte el, hogy a TJGYT javasolja az alapítónak a főszerkesztő felmentését. „Visszatérve a feltett kérdésre, ez az intézkedés a TJGYT tagjai számára számíthatott gyorsnak, a helyzet értékelése, az intézkedési terv előkészítése egy folyamat végén történt, figyelve arra is, hogy csütörtökön lesz a soron következő MNT-ülés. Mindezt figyelembe véve, vissza tudom igazolni, hogy a lehetőségekhez mérten valóban gyors, de a határidőket tiszteletben tartó határozathozatalra került sor” – fogalmazott Józsa.

Mint mondta, legjobb tudomása szerint csütörtökön már napirendre tűzik a főszerkesztő felmentésének a kérdését.

Pressburger: Egy látványper kezdetei

Az elindult procedúra egy koncepciós per kezdete, legalábbis annak módszereivel zajlott le a határozati javaslat elfogadása – nyilatkoztaPressburger Csaba, a Magyar Szó főszerkesztője. Mint mondta, egy olyan vádiratot kaptak kézhez az igazgatóbizottság tagjai, mely számos csúsztatást, ténybeli hibát tartalmaz, s szakmai hibaként nevetségesnek nevezhető problémákat hozott fel.

„Két vádpont számít helytállónak, a többi kifejezetten a VMSZ-szel kapcsolatos. Azt gondolom, bármikor bárkinek a fejéhez lehetne vágni hasonló vádakat. Egy napilapnál, ahol minden nap megpróbáljuk másnapra behozni az előző napi történéseket, megfelelő hátteret nyújtva ezekhez, óhatatlanul becsúsznak hibák. Ilyen hibák nyilván más médiumokban is előfordulnak, melyek viszont nem szerepelnek tapétán. Egészen egyértelmű az is, hogy miért nem. A Magyar Szó nem kíván pártközlönnyé válni. Úgy gondoljuk, a közszolgálati kisebbségi tájékoztatás lényege az, hogy behozzuk a közösségi eseményeket a lapba, tudósítsunk a politikusok tevékenységéről is, de adott esetben kritikával is illessük azt. Ezt az MNT, a VMSZ részéről egyesek nem tudják elfogadni, s ezért került sor a mostani lépésre is. Választások lesznek, egy olyan sajtóorgánum kellene, mely kimondottan egy adott politikai irányvonalat népszerűsít, s elhallgatja azt, ami kritikával illethető az adott párt politizálásában. Ezt, nyilvánvalóan, nem tudom elfogadni” – közölte Pressburger.

Arra a kérdésre, hogy mikor szerzett tudomást a felmentésére irányuló lépésről, a főszerkesztő elmondta, az ülést megelőzően tudatták vele, s felkínálták azt a lehetőséget is, hogy önként távozzon, amit, gondolkodás nélkül, elutasított.

Reakciók

A történtekre reagált aVajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) is. Az esettel kapcsolatban a tizenegy tagú elnökség szavazattöbbséggel a következő álláspontot fogadta el: a VMÚE elítél minden olyan egyoldalú döntést, leváltást vagy kinevezést, amely nem szakmai okokból következik be, amelyet nem előz meg szakmai konzultáció, amely nem veszi figyelembe a közösség érdekeit, hanem kizárólag politikai célok miatt történik.

Tudjuk, az alapító, illetve tulajdonos mindenkori joga és kötelessége, hogy vezetőket nevezzen ki és váltson le, ha a közösen elfogadott célkitűzésektől eltérő, ellentétes, vagy egyszerűen magánérdekeket szolgáló munka folyik. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy a kinevezéseket és leváltásokat csakis a szakma értékrendje és mércéi szerint, valamint a közösség célkitűzéseinek tiszteletben tartásával lenne szabad megtenni.

Ennek a leváltási kezdeményezésnek a stílusa – szerintünk – tovább mélyíti a hatalommal és pénzzel rendelkező politikum és a szakma, vagyis az újságíró társadalom közötti szakadékot. Ez a módszer még inkább növelheti a létbizonytalanságot és a kiszolgáltatottság érzését a vajdasági magyar újságírók és a médiában felelős tisztséget betöltők körében.

Ellenállást kell tanúsítani

Elítélte a Pressburger Csaba leváltására vonatkozó kezdeményezést a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) és a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) is. Közös közleményük szerint a leváltási folyamat nem más, mint a médiára és a szólásszabadságra kifejtett leplezetlen és szembetűnő politikai-pártjellegű nyomásgyakorlás, ami pofon az egész újságírószakmának.

A két egyesület felszólította a Magyar Szó szerkesztőségét, hogy tanúsítson ellenállást az alapító gőgös viselkedésével szemben, amely a lapot egy személytelen pártközlönnyé kívánja silányítani. „Az indoklás mintha a régi időkből keveredett volna ide, a VMSZ és az MNT azon szándékát tanúsítja, miszerint az nem hajlandó semmilyen kritikus hangokat hallani, amelyek a vajdasági magyarság politikai elitje ellen irányulnak és amelyek olvashatóak a Magyar Szóban” – áll a közleményben.

A két egyesület olyan mechanizmusok biztosítása mellett száll síkra, amelyek megvédik a kisebbségi lapok szerkesztéspolitikáját a politikai befolyástól.