Nem kapta meg az újabb hitelrészletet Görögország

Kormányátalakítás, bizalmi szavazás, folyamatos tüntetések és fenyegető államcsőd: nincs könnyű helyzetben Jéorjiosz Papandreu görög miniszterelnök. Görögország szinte utolsó reménye az volt, hogy az EU a hétvégén jóváhagyja az országnak nyújtott legújabb hitelrészlet lehívását, azonban az Unió pénzügyminisztereinek tegnapi luxembourgi ülésén az a határozat született: Athén egy petákot sem kap addig, amíg nem vezeti be a radikális megszorító intézkedéseket, illetve a kormány nem megy át a holnap esti bizalmi szavazáson.

Belső gondok

Annak ellenére, hogy múlt hét szerdán Papandreu még saját lemondását is felajánlotta, a pénteki kormányátalakítás nem hozott jelentős változást az ország politikai erőviszonyaiban. Bár a miniszterelnök a kabinet több tagját is szélnek eresztette, a legfontosabb posztokra nem tudott külsős szakértőket toborozni. A legfontosabb, pénzügyminiszteri tisztségre Papandreu legnagyobb pártbéli riválisát, Evangelosz Venizelosz korábbi hadügyminisztert nevezte ki, akit sokan karizmatikus és tehetséges politikusnak tartanak, és aki a várakozások szerint eredményesen képviselheti Görögországot az EU-val és az IMF-el folytatott tárgyalások során. Az elemzők azonban nem felejtik el azt sem: Venizelosz nem közgazdász, hanem alkotmányjogász, így a korábban többek között kulturális, igazságügyi és közlekedési miniszteri posztot is betöltő politikus tanácsadóira fog szorulni minden egyes döntése során.

Venizeloszban nem igazán bíznak a pénzügyi körök. A Reuters is emlékeztetett rá, az új pénzügyminiszter a „társadalmi igazságosság” jegyében máris módosítani akarja a megszorító csomagot, ráadásul helyettese az a Pantelisz Oikonomu, aki a jelenlegi mentőcsomag legnagyobb ellensége. A befektetők szerint ez egyértelműen annak jele, hogy Görögország nem akarja elkötelezni magát a hosszú távú strukturális reformok mellett.

A pénteken beiktatott új kormánynak már holnap este szembe kell néznie az első nagy akadállyal: ekkor tartják majd a kabinet sorsáról döntő bizalmi szavazást az athéni törvényhozásban. Mint arról korábban a Kitekintő is beszámolt, Papandreu kormányának többsége rendkívül törékeny: már csak 155 fős többséggel rendelkezik a 300 fős parlamentben, és könnyen lehet, hogy pártjának több tagja is meghajol az utcáról érkező nyomás előtt, és nem szavazza meg az új kormányt. Ebben az esetben előrehozott választásokra kerülne sor a mediterrán országban, ami tovább nyújtaná az athéni agóniát. Papandreu biztosra megy, az új kormányról ugyanis nyílt, név szerinti szavazással fognak dönteni a képviselők. A legfrissebb felmérések szerint a lakosság 47 százaléka elutasítja a megszorításokat, és új választásokat akar, míg a kormány lépéseit, így a nyugdíjak és a fizetések csökkentését 35 százalék támogatja.

Papandreu bejelentette azt is: ősszel népszavazással kívánja megreformálni az állami szektort, amely szerinte kulcsszerepet játszott a mostani csődközeli helyzet kialakulásában. A miniszterelnök elmondta: létrehoznak egy új tanácsadó testületet, amely javaslatokat tesz majd a pontos lépésekre, de többek között szeretnék csökkenteni a parlament létszámát, megszüntetnék a miniszterek mentelmi jogát, és átalakítanák a választási rendszert is. A kormány ezen kívül még erőteljesebben fellépne az adócsalás ellen, és nyomozásokat indítana a görögök svájci bankszámlái ügyében is, hogy ezzel is korlátozza a tőkekiáramlást.

Az EU sem segít

Nem született eredmény az euózóna pénzügyminisztereinek hétfő hajnalig tartó luxembourgi tanácskozásán sem, ahol a Görögországnak folyósítandó 12 milliárd eurós legújabb hitelrészletet kellett volna jóváhagyni. „Erőteljesen figyelmeztettük a görög kormányt: a hónap végéig meg kell mutatniuk, hogy készek valóra váltani ígéreteiket”, mondta a találkozó után a házigazda Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök. Szakértők szerint az eurózóna vezetői így akarnak nyomást gyakorolni a görög kormányra, amely szerintük nem halad elég gyorsan a megszorítások és a privatizáció programjával.

Mint az a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón kiderült: Európa addig nem hajlandó újabb biankó csekket kiállítani a görög kormány nevére, amíg az nem kapta meg a parlamenti felhatalmazást, és nem írta alá a megfelelő szerződéseket. Megegyezés született arról is, hogy az eurózóna követni fogja a pénteki Merkel-Sarkozy megegyezést, amely a magánbefektetők számára is lehetővé teszi, hogy beszálljanak a görög mentőcsomagba. Korábban éles vita volt a döntéshozók körében a magánszektor részvételéről, sokan ugyanis attól tartottak, hogy az ötletgazda németek túlságosan nagy befolyásra tennének szert Görögországban, amennyiben ők lennének a legnagyobb finanszírozók.

Heteken belül jöhet az államcsőd

A görög gazdaság helyzete továbbra is válságos. A Standard & Poor’s hitelminősítő a múlt héten CCC szintre értékelte le a hellén államadósságot, amely a világ jelenlegi legrosszabb besorolása. A válság kapcsán az is felmerült, hogy Görögország kilép az eurózónából, is visszatér saját nemzeti fizetőeszközéhez. Nouriel Roubini, a világ egyik legismertebb elemzője például kijelentette: „Nem tartom kizártnak, hogy Görögország és Portugália a növekvő társadalmi feszültségek, illetve a versenyképesség növelése miatt hamarosan visszatérnek a drachmához és az escudóhoz”. Az aggodalmakat jelzi a brit Guardian véleménycikke is, amelyben Larry Elliot amellett érvel, hogy Görögországnak azonnal ki kell lépnie a monetáris unióból.

A görög államcsőddel kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat tovább erősíti az a tény is, hogy Athénnek július 15-22 között összesen hétmilliárd euró értékű államadósságot kell visszafizetnie, augusztus 20-án pedig egy 6,6 milliárd eurós államkötvény-csomag fog lejárni. Már most is biztosnak látszik, hogy Görögország külföldi segítség nélkül nem tud majd eleget tenni ezeknek a követeléseknek. Ugyanakkor azt, hogy Papandreu kormánya honnan tudja majd előteremteni a szükséges összeget, még senki sem tudja.