Sarkozy a maffia elleni küzdelemhez hasonlítja az árupiacok felügyeletét

Nicolas Sarkozy francia elnök szerint (június 14-én) az élelmiszer- és energia-árak szárnyalását okozó spekulációk ellen szigorúbb ellenőrzést kellene bevezetni. A bemutatott reformjavaslatok a kereskedelem nagyobb részére terjesztenék ki a szabályozók hatáskörét.

Sarkozy, a világ vezető gazdaságait tömörítő G20 soros elnöke, kijelentette, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben nemcsak a tőzsdéken megkötött, hanem minden határidős ügyletre ki kellene terjeszteni a pénzletétek alkalmazásának gyakorlatát. A javaslat lényege, hogy Unió-szerte támogatást szerezzen az olajtól a gabonáig különböző árucikkekkel folyó spekuláció elleni szabályozói közbelépésre. Párhuzamot vonva a maffia elleni küzdelem és a pénzügyi spekulációk elleni szabályozás megteremtése között Sarkozy kijelentette, hogy „az Egyesült Államokat és Európát követve a G20 minden országának ebbe az irányba kellene magát elköteleznie.”

A szakértők szerint Sarkozy javaslatának elfogadása szélesebb hatáskört biztosítana a nemzetközi szabályozásnak az árucikkek kereskedelmében, mind a nyersanyagok, mind a központilag nem nyilvántartott, tőzsdén kívüli OTC-piacon kötött ügyletek esetén. Edmund Parker, a Mayer Brown jogi cég határidős ügylet specialistája szerint ez a hatáskör komoly kiterjesztését jelentené, a pénzletét megkövetelése pedig megdrágítaná a tranzakciókat.

Sarkozy lehetővé tenné a szabályozó hatóság számára, hogy az egyes ügyletek felső határának megszabásával fellépjenek a helytelen piaci gyakorlatok ellen. Az elnök szerint a nagy bonyolultságú származtatott (derivatív) piacot egységesíteni kellene, és olyan platformon bonyolítani, ami közvetlenül megfigyelhető a szabályozóhatóság számára.

Michel Barnier, belső piacért felelős biztos, Sarkozy politikai szövetségese, aki az Európai Bizottságban a EU szabályozási reformjáért felel, kedden bejelentette, hogy engedélyezné a szabályozók számára az egyes kötések méretének felső korlátozását a határidős piacokon. Sarkozy szerint „olyan helyzetbe kell kerülnünk, hogy a készletek és a kereslet pontos ismerete mellett az egyes tranzakciókban részt vevő feleket is azonosítani tudjuk”. Barroso szerint „olyan ügyről van szó, ami életbe vágóan fontos lehet”, így támogatásáról biztosította a francia elnököt. Az Európai Bizottság még az idén közzétesz egy javaslatot a derivatív piacok szabályozásáról.

Sarkozy ritkán teszi tiszteletét Brüsszelben, hogy pénzügyi szabályozással kapcsolatos ügyekben kifejezze a véleményét. Reményei szerint a mostani alkalommal lehetőséget teremtett a lankadó reformfolyamat beindítására. Németország támogatását már megszerezte, Európa elsődleges pénzügyi központjának, az Egyesült Királyság kegyeit már nem lesz ennyire egyszerű elnyerni. Karel Lannoo, a CEPS brüsszeli elemző központ szakértője szerint ez jelzésértékű Franciaország részéről a Bizottság számára, de a globális megegyezés esélye jóval kisebbnek látszik. Bár Sarkozy az Elefántcsontparton kakaót termelő paraszt megvédését hozta fel javaslata alátámasztására, London az elnök kampányát a francia földművesek megvédésére és London mint Európa vezető származétatott piaca szerepének aláásására tett kísérletként fogja látni.

Az árucikkek, például a gabona, növekvő ára társadalmi elégedetlenséget szült Észak-Afrikában, máshol pedig az inflációt táplálja. Franciaország igyekszik G20-as soros elnöki szerepét felhasználni a helyzet kezelésére. Mindazonáltal, mivel az Egyesült Királyság ellenzi, hogy maximumokat állapítsanak meg az ügyletek nagyságára, komoly küzdelemnek ígérkezik egy globális megegyezés tető alá hozása. Az Egyesült Államoknak viszont kedvére való a javaslat, hiszen már régóta sürgeti az EU-t és másokat, hogy kövessék a származtatott ügyletek szigorúbb szabályozásának amerikai példáját. Az amerikai árutőzsde szabályozási szervének (CFTC) szakértői már most dicsérik a francia elnök pontos meglátásait.