CIA-ügynököket tartóztattak le Pakisztánban

A pakisztáni hírszerzés elfogott öt olyan CIA-ügynököt, akik segítettek Oszama bin Laden megtalálásában, jelentette hírügynökségi forrásokra hivatkozva a The New York Times. Az öt pakisztáni férfi sorsa egyelőre ismeretlen, az ázsiai ország titkosszolgálata, a sokak által rettegett ISI pedig nem hajlandó nyilatkozni az ügyben.

Mint azt a CIA igazgatóhelyettese, Michael J. Morrel múlt heti szenátusi meghallgatásán elmondta: a pakisztáni titkosszolgálatok őrizetbe vettek öt embert, akik segítették az amerikaiakat bin Laden megtalálásában. Az ügynökök között ott van annak a háznak a tulajdonosa, amelyből megfigyelés alatt tartották a terroristavezér rejtekhelyét, illetve a pakisztáni hadsereg egyik Abottabadban szolgáló őrnagyát is letartóztatták, mert részt vett az akcióban. A pakisztáni hadsereg szóvivője azóta cáfolta az őrnagy letartóztatásának hírét, azonban megerősítette, hogy 30-40 embert valóban letartóztattak a kommandós-akciót követő nyomozás eredményeképpen, tudósít a Bloomberg. Hírszerzési források szerint az őrizetesek kérdése felmerült Leon Panetta CIA igazgató múlt heti pakisztáni látogatása során is, azonban nem sikerült áttörést elérni az ügyben.

A múlt heti meghallgatáson az is kiderült, hogy az Egyesült Államok és Pakisztán között – legalábbis hírszerzési szinten – nem igazán jó az együttműködés. Morrel kérdésre válaszolva egy tízes skálán csupán hármasra értékelte az ügynökségek kapcsolatát. Az amerikai elemzők szerint ez annak jele, hogy bin Laden elfogása valóban törést jelentett a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanis az amerikai hírszerző közösség tagjai nem igazán tartják elképzelhetőnek, hogy a világ egyik legkeresettebb embere az ISI legalább hallgatólagos támogatása nélkül rejtőzhetett volna egy olyan nagyméretű helyőrség mellett, mint az abottabadi támaszpont.

A bin Laden-akció nagy megaláztatás volt a pakisztáni hadsereg számára, amely addig megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bírt az országban. A bázis közelében végrehajtott akció azonban komoly csapást jelentett a büszke katonák számára, és ennek következtében az egyébként is rendkívül feszült pakisztáni-amerikai kapcsolatok is tovább romlottak. Nem javít a helyzeten az sem, hogy Pakisztánban rendszeressé váltak az amerikai robotrepülők által végrehajtott légicsapások, amelyek sokszor jelentős civil áldozatokkal is járnak, és a pakisztáni kormány szerint durván megsértik az ország szuverenitását. A szenátusi bizottság tagjai szerint a CIA-ügynökök letartóztatása is azt mutatja: válságban van a két ország együttműködése.

Az utóbbi időben a pakisztáni titkosszolgálatok már nem olyan készségesek az amerikaiakkal szemben, mint korábban, mutat rá a The New York Times elemzése. A cikk szerzői szerint az ISI egyre jobban eltávolodik a CIA-tól, és a pakisztániak már nem hajlandóak felderítést végezni az amerikai ügynökségek számára. Az iszlámábádi kormány ezen kívül jelentősen megszigorította a vízumkiadás feltételeit is, így az amerikai ügynökök már nem tudnak olyan könnyen bejutni az ázsiai országba, mint azt korábban megtehették, illetve a robotrepülők bevetését is korlátozná a pakisztáni kormány.

Egy biztos: a korábbi szoros együttműködés az Egyesült Államok és Pakisztán között már végleg a múlté. Az USA elemzői körében egyre jobban terjed az a nézet, hogy bin Laden az ISI – és közvetve a pakisztáni kormány – támogatása nélkül nem tudott volna ilyen sokáig elrejtőzni a végzete elől. A pakisztáni vezetés erre válaszul egyre inkább Kína felé fordul, és Pekingtől remél támogatást biztonságának garantálásához, ami egyrészt katonai, másrészt gazdasági együttműködés formájában valósul meg.