Cséfalvay: az EU átaludta az elmúlt évtizedet

A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szerint az ipar nagyobb szerepvállalásával lehetne növelni a tagállamok kutatásfejlesztési hajlandóságát. Cséfalvay Zoltán a BruxInfónak adott interjújában azt mondta, mindehhez a tagországoknak innovációs célú adókedvezményt kell nyújtania a vállalkozások számára. A politikus azt mondta, 2013 után legalább szinten kell tartani a K+F-re fordítandó uniós források mértékét, a benyomásai szerint erre a nagy nettó befizető országok is vevők lennének.

Kevesebb projekt, több pénz, és a társadalmi problémákhoz jobban igazodó kutatások – ezt a három területet nevezte a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a 2013 utáni uniós kutatásfejlesztési politika legfontosabb céljainak.

Cséfalvay Zoltán a BruxInfónak adott interjújában elmondta, 8-10 millió forintos támogatások nem viszik érdemben előre egy ország innovációját, ezért szerinte nagyobb összegű projekttámogatásokra, ebből következően pedig a jelenleginél jóval kevesebb pályázatra lenne szükség, a mostani rendszerben ugyanis „a kutatók egyszerűen elvesznek”.

A politikus kifejtette, a kutatások irányában is alapvető változásra van igény. Sokkal több figyelmet kellene fordítani a mindennapi társadalmi problémákkal (öregedés, klímaváltozás) kapcsolatos fejlesztésekre. „Mivel adófizetői pénzekről beszélünk, jogos elvárás, hogy az adófizetőket szolgálja az innováció”.

Harmadikként pedig „a jelenleginél sokkal több pénzre lenne szükség”. Arra a kérdésre, hogy ez a saját véleménye, a tagállamoké, netán az Európai Bizottságé is, Cséfalvay Zoltán azt mondta, „ez most az általános hangulat. Hozzátette, úgy tűnik, a nagy nettó befizető országok is hajlandók lennének többet áldozni a K+F-re, dacára annak, hogy ők következetesen a költségvetési kiadási növekedés befagyasztása mellett érvelnek. „Természetesen cserébe el is várnák, hogy náluk koncentrálódjanak a projektek” – mondta az államtitkár.

A Versenyképességi Tanács üléseit ebben a félévben vezető politikus az interjúban azt mondta, ettől függetlenül azt várják az Európai Bizottságtól, hogy a június végén bemutatandó többéves pénzügyi keret javaslatában tartsák az eddigi kiadási szintet. Cséfalvay Zoltán kifejtette, a gyakorlatban azt fogják kérni, hogy a 2013-as éves kiadási szintet vegyék alapul a keretköltségvetés tervezésekor.

Tagállami vállalások

Az Európai Bizottság kedden mutatta be a tagországokra lebontott szakpolitikai ajánlásait, amelyekben értékelte a kutatásfejlesztési vállalásokat is. A Bizottság javaslatára az Európai Tanács korábban elfogadta azt, hogy 2020-ig uniós szinten GDP-arányosan 3 százalékra kell emelni a kutatásfejlesztésre fordítandó kiadások mértékét. A tagállamoknak április végéig kellett nyilatkozniuk, hogy ehhez mennyivel tudnak hozzájárulni. Magyarország azt vállalta, hogy a jelenlegi 1,1% körüli arányt 1,8%-ra növeli 2020-ra.

Bár a tagországi vállalások teljesülése esetén sem fog teljesülni az uniós szinten kitűzött 3%-os cél, Cséfalvay Zoltán a BruxInónak azt mondta, időközben különböző intézkedésekkel lehet növelni az innovációs ráfordításokat, legalábbis közvetett módon. Az államtitkár szerint a fő elvnek annak kellene lennie, hogy az ipar jobban kapcsolódjon be a kutatásokba.

Cséfalvay Zoltán szerint ezt a tagállamoknak kell elérniük, elsősorban az adópolitika átalakításával. A politikus azt mondta, egyik lehetőség például a vállalkozói társadalombiztosítási járulék csökkentése, amennyiben az adott cég hajlandó több pénzt áldozni az innovációra. „Hasonló irányú gondolkozás folyik Magyarországon is” – fejtette ki a BruxInfónak a politikus.

A nemzetgazdasági tárca stratégiai államtitkára szerint „az EU az elmúlt 10 évet átaludta”, legalábbis ami a kutatásfejlesztés fontosságának felismerését illeti. Azt mondta, a tagországoknak eddig nem állt érdekükben a nagyobb erőfeszítések megtétele ezen a területen. Felidézte, hogy az Egyesült Államok és Japán stabilan tartja a javukra meglévő előnyt a globális kutatási versenyben, Kína, India, és általában a feltörekvő országok rohamos térnyerése folytán viszont az EU jelentősége fokozatosan csökken.

Kérdés, hogy mi lassítja az európai uniós innovációs potenciál kiteljesedését? Cséfalvay Zoltán szerint vannak örök viták: például, hogy az alkalmazott, vagy az alapkutatásokra költsön az EU több pénzt; vagy hogy a nagy infrastruktúra-igényű projekteket uniós, esetleg tagállami forrásokból fedezzék. Az államtitkár lát esélyt arra, hogy ezek az elvi különbségek eltűnjenek a közeljövőben.

„Ugyancsak problémát jelent az az innovációs szakadék, ami a tagországok között tátong” – mondta a BruxInfónak adott interjújában az államtitkár. Cséfalvay Zoltán kifejtette, egyes területeken a rendelkezésre álló támogatások 95%-át a régi tagállamok kapják, ennek pedig csak az egyik oka az, hogy az egykori szocialista országokban nincsenek olyan nagy múltú, komoly infrastruktúrával és pályázási, innovációs tapasztalattal rendelkező kutatóegyetemek.

Elmondása szerint az Európai Bizottság őszre ígért megoldási javaslatot a különbségek csökkentésére, és a politikus szerint a változtatásban egyébként logikusan nem érdekelt régi tagállamok is rájöttek már arra, hogy ők is többet profitálhatnak, ha az új uniós tagállamok nagyobb szerepet kapnak a jövőben.