Ezért van egyre több háború a világban

A Global Peace Index jelentése szerint a társadalmi elégedetlenség teszi a világot egyre békétlenebb hellyé. A háborús feszültségek kevésbé éreztetik hatásukat, míg a gazdasági nehézségek egyre komolyabb kockázatot jelentenek.

Bujkáló feszültség Kínában?

Huszonhárom indikátor, köztük a hadi kiadások, bűnözés és szomszédos országok közötti konfliktusok szerint vizsgálja a béke minőségét világszerte a World Peace Index. A friss felmérés eredményei szerint ma leginkább a gazdasági szempontok játszanak szerepet az elégedetlenség és a békétlenség kialakulásában. Az Institute of Economics and Peace által évente kiadott jelentés szerint pozitív trend, hogy az Elefántcsontparton és Líbiában jelentkező fegyveres konfliktusok, vagy az Észak- és Dél-Korea közötti feszültség ellenére globálisan egyre ritkább a háborús helyzet, miközben az államközi kapcsolatok egyre békésebbek.

Az index szerint a növekvő élelmiszerárak jelentős szerepet játszottak ugyanakkor az év elején jelentkező forrongásokban Egyiptomban és Tunéziában is, míg a gazdasági megszorítások számos európai országban vezettek tűntetésekhez. A szakértők úgy vélik, ami a társadalmi békét illeti, komoly kockázat rejlik Kínában. Mint írják, a kínai gazdasági fejlődés üteme nem tartható fenn korlátlan ideig, így ha az elkezd lassulni, várható, hogy a lappangó társadalmi problémák felszínre kerülnek, és komoly feszültséget okoznak.

A jelentés szerint Izland jelenleg a legbékésebb ország, annak ellenére, hogy alig három év telt el azóta, hogy az ország bankrendszere csődbe ment, és korábban soha nem látott módon utcára vonultak az elégedetlenkedők. Bár mindkét országot komoly természeti katasztrófák sújtják, Izlandhoz hasonlóan békés állam Japán és Új-Zéland is.

Steve Killelea, az Institute of Economics and Peace elnöke szerint azok az országok a legbékésebbek, amelyekre stabil kormányzat, relatív homogén etnikai összetétel, a gazdasági javak kiegyensúlyozott elosztása, erős középfokú oktatás és a sajtó szabadsága jellemző. A szakértő szerint, ha ezek a feltételek megvannak, a társadalom sokkal összetartóbb, és könnyebben reagál a kihívásokra.