AKCS-EU közgyűlés: demokrácia és tiszta ivóvíz

Az afrikai kontinens lázongásai határozták meg a napirendet az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésének huszonegyedik, budapesti ülésén. A május 16-18-a között tartott ülésen a forradalmak mellett megvitattak olyan égetően fontos kérdéseket is, mint a gazdasági segítségnyújtás és a demokráciát érintő kihívások, de hangsúlyt fektettek az Afrikában nem mindenki számára elérhető ivóvízkészletek szennyezésének megakadályozására is.

Elefántcsontpart jó úton

Az Európai Parlament, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS) képviselői egyhangú határozatban ítélték el Laurent Gbagbo korábbi elefántcsontparti elnök és követői tetteit a Budapesten tartott ülésükön. Diomandé Gbaou, az ország parlamenti képviselője üdvözölte a Közgyűlés azon döntését, hogy közös tényfeltáró missziót küldjön Elefántcsontpartra a fennálló szükségletek felmérésére. Emellett hangsúlyozta, hogy elérkezett a megbékélés és a fenntartható béke megteremtésének ideje – de csak miután a bűnösök feleltek tetteikért.

Louis Michel, a közgyűlés társelnöke ragaszkodott ahhoz, hogy bár minden segítséget biztosítani kell az elefántcsontpartiak részére, az ország jelenlegi elnöke Alassane Ouattara terveinek sikeressége érdekében tartózkodni kell a közvetlen beavatkozástól is.

A képviselők egyhangúan fejezték ki reményüket, hogy az elmúlt hónapok minden jogsértésére fény fog derülni, és üdvözölték az ENSZ kezdeményezését egy olyan vizsgálóbizottság felállítására, amely a háborús bűnökkel, emberi jogok megsértésével és emberiesség elleni bűnökkel kapcsolatos gyanúkat vizsgálná ki. Hasonló fogadtatásra talált a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálata a „széleskörű, szisztematikus gyilkosságokkal” kapcsolatban.

„Arab tavaszból gyönyörű nyár”

Természetesen nem maradhatott szó nélkül a közel-keleti forradalmak kérdése sem. Louis Michel már nyitóbeszédében utalt arra, hogy a demokráciáért áhítozó arab fiatalok törekvései nem különböznek sokban az AKCS-országok, Európa, így Magyarország fiataljainak szándékaitól sem.

Az arab forradalmakkal kapcsolatban a menekültek váltak közös nevezővé: Líbiából kiindulva csaknem 450 ezer ember keresett menedéket a szomszédos Tunéziában, Egyiptomban, Nigerben, Maliban és Csádban, de a menekülthullámok Európát sem kímélik.

Ezen a fórumon sem úszhatta meg a kritikát a nemzetközi fellépés: több AKCS-küldött is sérelmezte a Líbiának szentelt kitüntetett figyelmet és azt hogy Jemen, Szíria és Bahrein hasonló forradalmai nem számíthatnak a nemzetközi közösség segítségére. Szó érte azokat az országokat is, amelyek az elmúlt években barátságos viszonyt tartottak fenn a most szorult helyzetben lévő arab diktátorokkal, akik így fegyverekhez, valamint gazdasági segítséghez juthattak.

A közgyűlés által – szintén egyhangúan – megszavazott indítvány az „arab tavasz” következményeire hívta fel a figyelmet. Ennek értelmében a közel-keleti és észak-afrikai emberek demokrácia utáni vágya ösztönzően hathat az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség más országaira is. A találkozó képviselői felhívták a figyelmet a forradalmak politikai, gazdasági és szociális gyökereire, valamint ezen területekre gyakorolt hatásaira is.

Több költségvetési támogatást

A Közgyűlés elfogadott egy jelentést arról, hogy amennyiben az AKCS-EU országok megfelelnek a cotonoui megállapodás követelményeinek, úgy a rendelkezésükre álló költségvetési támogatásokat ne lehessen további politikai feltételekhez kötni. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a transzparencia lényegességére, hangsúlyozva, hogy olyannak nem szabad támogatást nyújtani, ahol bizonyítottan magas a korrupció.

A témában további fejlemények várhatóak az év második felében, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozó költségvetési javaslatát.

Demokrácia mindenekelőtt

„Az alkotmány és az ellenzék jogainak tiszteletben tartása, független igazságszolgáltatás és média, valamint a korrupció elleni harc a demokrácia pillére északon és délen egyaránt” – áll a képviselők által elfogadott másik jelentésben. Egy működő demokráciához mindenképpen szükség van tiszta és szabad választásokra, valamint az eredmények tiszteletben tartására, illetve a fékek és ellensúlyok működő rendszerére.

A találkozó résztvevői egyhangúan támogatták a polgárok jogát arra, hogy a változások iránti akaratukat békés tüntetésekkel fejezzék ki, valamint elítélték a demonstrálókkal szemben alkalmazott aránytalan erőszakot.

Az ivóvíz mindenkinek jár

A biztonságos ivóvíz garantálásának minden kormány számára elsődleges fontosságú kérdésnek kell lennie – a szennyezett víz évente csaknem másfélmillió ember haláláért felelős. Az iható vízhez való hozzáférést mindenképpen meg kell oldani, ha a Millenniumi Fejlesztési Célokat 2015-ig teljesíteni akarják. A megfelelő vezetékhálózat kiépítése viszont többnyire megfizethetetlen költségeket jelent az AKCS-országok kormányai számára, így addig is a járványok megelőzésére más megoldásokat (pl. klórtabletta) kell találni.

A fejlődő országoknak komoly problémát jelent, hogy a szennyvíz sok esetben bármilyen tisztítás nélkül jut vissza az ivóvízkészletekbe. Az EU tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok igyekeznek megtenni minden lépést annak megakadályozása érdekében, hogy az ipar, az erdőirtások, bányászat, vegyipar és rovarirtó szerek tovább szennyezhessék a vizeket. A képviselők azt is szeretnék elérni, hogy a környezetvédelmi szabályok áthágása esetén a környezetet szennyező büntethető legyen.

Az AKCS-EU Parlamenti Közgyűlésének következő ülésére idén novemberben, Sierra Leonéban kerül sor.