Ápolgatták a román-magyar viszonyt

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János magyar külügyminiszter szerdán Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.

Martonyi megfogalmazása szerint az Európai Tanács júniusban megállapítja, hogy mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, de van még egy feladat is. Jelesül el kell érni: legyen politikai utalás arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe.

A két külügyminiszter megállapította, hogy Bukarest osztja a magyar EU-elnökség alapvető elképzeléseit. Közéjük sorolható a Duna-stratégia, továbbá a romastratégia, a gazdasági törvényhozás, Horvátország mielőbbi EU-csatlakozása, valamint a mindkét ország számára fontos olyan politikai célok, mint a kohéziós, a mezőgazdasági és energiapolitika fenntartása. A tárgyalás során megállapították, hogy a kétoldalú kereskedelemben óriási egyensúlyhiány alakult ki Magyarország javára, ezzel kapcsolatban Martonyi a magyarországi román befektetések növelését javasolta.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban a magyar külügyminiszter azt mondta: Budapest örömmel fogadta, hogy „minden valószínűség szerint nem fenyegeti veszély” az oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását teszik lehetővé. Erről Teodor Baconschi kijelentette: Románia élen jár azokban a törekvésekben, amelyek lehetővé kívánják tenni, hogy az oktatás minél több nyelven történjék, „az európai értékek mentén járunk el”. Vendéglátója hozzáfűzte, remélhetőleg rövidesen elfogadják a romániai magyarság számára nagyon lényeges kisebbségi törvényt is.

Baconschi hangsúlyozta, hogy Bukarest azt javasolta: ősszel legyen közös magyar–román kormányülés a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére. Mint kifejtette, meg lehet vizsgálni egyebek mellett azt, hogyan lehet továbblépni a nemzetiségi együttműködésben. A miniszter külön köszönetet mondott a magyarországi román ortodox egyház elismerése és támogatása érdekében tett erőfeszítésekért. Arról is szólt, hogy a kisebbségi törvény elfogadása a jelenlegi koalíciós kormány legfontosabb céljai közé tartozik, nem politikai nyomásra történik, „hiszünk abban, hogy ez igazságos törvényjavaslat”.