Szlovéniába látogatott Prőhle Gergely

A múlt héten Szlovéniában tartózkodott Prőhle Gergely, bilaterális és kulturális diplomáciai kérdésekben illetékes helyettes magyar államtitkár. A szlovén állami szerveket, a lendvai önkormányzatot, illetve a magyar kisebbséget is meglátogató államtitkárral a látogatás céljairól beszélgetett a Népújság.

Államtitkár úr, mi volt szlovéniai látogatásának a célja?

Elsősorban a magyar uniós elnökséget követő időszakra tekintettünk ki, illetve az elnökségből még fennmaradt 1,5–2 hónap tennivalói között beszéltük meg azokat, amelyek a két országot leginkább érintik. Természetesen szó volt Horvátország uniós csatlakozásáról, amelyről megállapítottuk, érdekeink közösek. Megállapodtunk abban is, hogy a Nyugat-Balkánon kialakult helyzetet közösen elemezzük, megpróbálunk olyan közös megoldásokat találni, amelyek pozitív irányba mutatnak.

Szó esett a tárgyalásokon bilaterális ügyekről, a nemzeti kisebbségekről?

Igen, a két ország kapcsolatai nagyon szerteágazóak, az uniós kérdések fontosak, de természetesen tárgyaltunk másról is. Szóba kerültek például olyan valamikori regionális együttműködések, amelyeket jó lenne feleleveníteni. Ilyen például az Alpok–Adria platform. Nyilván beszéltünk a két ország kisebbségeinek helyzetéről is. Mint külügyi tisztviselő azt tudom mondani, mindkét oldalon fontos annak tudatosítása, hogy a nemzetiségi ügy, vagyis az egymás kisebbségeinek a helyzete döntően hozzájárul a két ország kapcsolatainak hangulatához. Például én magam is többször próbáltam közbenjárni olyan igazából egyszerű technikai kérdésekben, hibákban, félreértésekben, mint például a Rába-vidéki szlovének iskoláinak finanszírozása. Egyszerűn technikai hiba csúszott a folyamatba, de ezeket a hibákat legalább az igen érzékeny nemzetiségi területeken el kell tudni kerülni. Beszéltünk a muravidéki magyarság körében az igen rossz demográfiai mutatókról, arról, hogy jó lenne, ha az asszimilációs folyamat megállna.

A magyarországi szlovén kisebbség parlamenti képviselete már évek óta vitatott kérdés. Lesz-e képviselője a szlovénségnek a következő mandátumban?

A kisebbségek képviseltsége az úgynevezett sarkalatos törvényekben kerül szabályozásra, de ennek pontos módja még nem tisztázott. A cél nyilván az, hogy mind a 13 regisztrált nemzeti kisebbség képviseletet kapjon a magyar parlamentben. Az, hogy mindegyik kisebbségnek lesz–e külön képviselője, még nem dőlt el, én csak a törvényalkotó által megfogalmazott célokat tudom képviselni. Többet lehetne megtudni a magyar parlament közeljövőben szintén Szlovéniába látogató elnökétől, Kövér Lászlótól.

Miről tárgyaltak Lendva város polgármesterével?

Elsősorban a környék gazdasági fejlődésének lehetőségeiről beszéltünk, a közlekedés fejlesztéséről, például arról az abszurdumról, hogy Budapesttől Ljubljanáig 9 óráig tart az út, miközben száz évvel ezelőtt csak nyolc óra volt. Ez és a hasonló problémák megoldása nagyban javítaná a helyzetet a határ mindkét oldalán, a többség és a kisebbség helyzetét is.