Javult a Mol eredménye is

A bázishoz képest javuló eredményt tett közzé a MOL amelyet főleg egyszeri tételeknek köszönhetett, így a nyersanyagár emelkedésnek, illetve a gyengébb dollárnak a negyedév során. Bár a fő számok többsége javult, az elemzői konszenzushoz képest némileg elmaradt a nettó profit illetve a működést tükröző EBITDA, elsősorban a kitermelési szegmens teljesítménye miatt. A javuló számok ellenére sem sikerült érdemben változtatni az eladósodottságon.

Ha pontos képet akarunk kapni a változásról az előző évhez képest, azért nincs túl könnyű dolgunk, ugyanis a csoport egyes üzletágai között történt némi szerkezeti átcsoportosítás, például a vegyipart gyakorlatilag beintegrálták a downstream sorai közé, és az INA gázkereskedelmi részlege is egyelőre ide került. Utóbbi még változhat a későbbiekben a horvát tárgyalások függvényében.

Ami az egyszeri eredményjavító tételeket illeti, a kutatás-kitermelés területén mindenképpen meg kell említeni, hogy rekord szintre emelkedett a napi kitermelési volumen, ami a tavaly év végi napi átlagos 145 ezer hordó olajegyenértékről 151 ezer hordó fölé emelkedett a negyedév során. Ráadásul a kőolaj árának emelkedése és a dollár árfolyamvesztése is jelentősen segítette az üzletág eredményét. Főleg az adriai és a szíriai mezők járultak hozzá az aktivitáshoz.

A dollár gyengélkedése a finomítói és kereskedelmi tevékenységet is támogatta, de ezek közül sok tétel csak számviteli értelemben járt nyereséggel (például az olajár emelkedése miatt az olajtartalék átértékelésének pozitív hatása).

Az egységnyi üzemi költség csökkent a negyedév során, de a működési környezet továbbra sem fényes a finomítói szegmensben, gyakorlatilag a marzsok tovább morzsolódtak a negyedév során. A vegyipar beintegrálása pozitívan járult hozzá az üzletág eredményéhez, sőt a vegyipari árrések még picit javultak is, bár a kilátások nem túlzottan kedvezőek.

A finomítói tevékenység szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy az Ural-brent árkülönbség majdnem duplájára szélesedett az év elején, a tavalyi negyedik negyedévi 2 dolláros szintről 3,5 dollárra szélesedett az egy hordóra vetített árrés.

A gáz üzletág szezonálisan erős negyedévet tud maga mögött, ugyanakkor a profitabilitás szempontjából gúzsba kötötte a részleget a i földgázár-moratórium 

Ami viszont mindenképpen elgondolkodtató, hogy az ilyen jelentős eredményjavulás ellenére sem sikerült érdemben fordítani az eladósodottsági mutatón, habár a nettó adósságráta a tavalyi ca. 31% körüli szintről 29.9%-ra csökkent, a javuló EBITDA és a valamivel az árfolyamhatás miatt csökkenő nettó adósságnak köszönhetően, továbbra is tetemes adósságtörlesztést nyög a MOL.

A szabad cashflow termelés nem néz ki túl jól, jelentős tőkeberuházások viszik el a szabad készpénzt, ráadásul a finomítói modernizációs programok, például a rijekai, a jövőben is komolyan CAPEX terhet róhatnak a csoportra. A működésből származó cashflow ugyanakkor erős képet mutat, ott mintegy 55%-os volt a bázisidőszakhoz mért javulás.

Az első értékelések pozitívak lehetnek a társaság eredményével kapcsolatban, ugyanakkor nagy meghúzásra nem számítunk (a tegnapi vételi erő részben kimeríthette ezt), a MOL későbbi teljesítményére a nyersanyag piaci folyamatok, illetve a dollár árfolyammozgása fog jó eséllyel hatni. Illetve ami cég specifikus hír lehet, az a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások kimenetele, illetve az INA többségi tulajdonának megszerzésére irányuló magyar törekvések, de érdemes lesz figyelni a kitermeléshez kapcsolódó kutatási eredményekre is, pl Kurdisztánban érik a meglepetés.