Tovább halogatják a görög adósság kezelését

Júniusra halasztották az eurózóna pénzügyminiszterei a görög gazdaság kezelésével kapcsolatos döntést. Az adósságátütemezés alternatívájától a centrumországok továbbra is elzárkóznak, azonban szóba került egy újabb hitelrészlet folyósításának lehetősége is. Az Európai Bizottság javaslatát vélhetően a görög állampolgárok és a piaci szereplők sem támogatnák.

A Financial Times Deutschland keddi értesülése szerint az eurózóna pénzügyminiszterei hét eleji találkozójukon nem jutottak konszenzusra a görög helyzet kezelésének kérdésében, ezért abban állapodtak meg, hogy a június végi uniós csúcstalálkozóig elhalasztják a döntést az égei gazdaság ügyében. Addigra egyébként elkészül az ország államadósságának finanszírozásáról szóló nemzetközi szakértői elemzés is.

Már hónapokkal ezelőtt világossá vált, hogy a Görögországnak egy évvel ezelőtt odaítélt 110 milliárd eurós mentőcsomag nem érte el a célját, ennek ellenére hétfőn beszélt először nyíltan az égei adósság esetleges átütemezéséről az eurócsoport vezetője. Jean-Claude Juncker ugyanis a valutatagok tegnapi brüsszeli találkozóját követően úgy nyilatkozott, hogy végső esetben nem zárja ki a görög államadósság „újraszabását”, azaz a kibocsátott állampapírok futamidejének meghosszabbítását. Ugyanakkor az eurózóna vezetője kijelentette, hogy a törlesztendő adósság tőkerészének csökkentését, azaz átfogó strukturális intézkedéseket nem támogat.

Juncker konszolidált adósságkezelési javaslata számottevően nem járulna hozzá Athén terheinek csökkentéséhez, ennek ellenére Christine Lagarde francia pénzügyminiszter teljes mértékben elzárkózott ettől a lehetőségtől is. Ahogy korábban már megírtuk, a franciák hónapok óta következetesen elutasítanak minden, a görög adósság törlesztési menetrendjének változtatására vonatkozó javaslatot, míg a német vezetést erőteljesen megosztja a kérdés: Angela Merkel kancellár a tegnapi tárgyaláson elvetette az adósság-átütemezés lehetőségét, de Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter el tudná képzelni a futamidő-hosszabbítás lehetőségét.

Az Európai Központi Bank szintén elutasítja az átütemezést célzó beavatkozásokat, de a megosztottság ellenére Juncker nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a háttérben már intenzív tárgyalások folynak az ügyről.

A szakértők ezen a találkozón nem, de a közeljövőben sem várnak eredményt a görög adósság kezelésével kapcsolatban, ezért egyelőre úgy áll, az égei gazdaság jelenlegi helyzetét egy újabb hitelkeret indításával lehetne feloldani. Ezt azonban több tényező is nehezíti: egyrészt Athén nem teljesítette a beígért költségvetési kiigazítás feltételeit, másrészt a tárgyalásokat a Dominique Strauss-Kahn kapcsán felmerült ügy is késleltetheti.

Emellett az eurózóna húzó országaiban nő az ellenállás egy újabb segélycsomaggal szemben, mivel a piacok egyre inkább kételkednek abban, hogy Görögország képes lesz adósságainak refinanszírozására. Eközben Athénra tovább nehezedik a nemzetközi nyomás, hogy tartsák feszesen a költségvetési politikájukat és erősítsék privatizációs programjukat. „Görögországnak további késedelmek nélkül kell fokoznia a pénzügyi és strukturális reformok végrehajtását és az ambiciózus privatizációs program megindítását, amely 50 milliárd euró értékű” – olvasható Juncker nyilatkozta a BBC honlapján.

A görög adósság kezeléséről tehát még hetekig folyhat a vita, azonban az európai vezetők döntésének halogatása csupán tovább növeli a piaci bizonytalanságot és erősíti a begyűrűző hellén válságot. A többek között Európai Bizottság által is javasolt újabb 60 milliárd eurós kölcsön pedig tovább növelné az amúgy is fizetésképtelenné váló ország tartozását.