Brüsszel végrehajtási kockázatokkal indokolja a magasabb magyar hiányprognózist

Három százalék fölötti, egészen pontosan GDP-arányosan 3,3 százalékos államháztartási hiányt prognosztizál 2012-ben Magyarországnak az Európai Bizottság, amely ugyanakkor elismeri, hogy a magyar programban foglaltak teljes körű végrehajtása esetén éppen a 3 százalékos referenciaszint alatt maradna a deficit.

2011-ben 1,6 százalékos többlettel zárhat a magyar költségvetés az Európai Bizottság pénteken közzétett előrejelzése szerint, ám 2012-ben már újra túlzott mértékű, vagyis a GDP-arányosan 3 százalékos szintet meghaladó hiányt prognosztizál. A Brüsszel által 2012-re becsült GDP-arányosan 3,3 százalékos államháztartási deficit ugyanakkor jóval szerényebb annál a 6,2 százaléknál, amelyet még tavaly ősszel a márciusban elkészített magyar kiigazítási program előtt jelzett előre a Bizottság.

Brüsszel pesszimistábban ítéli meg a jövő évre várható költségvetési folyamatokat a magyar kormánynál, amely az április közepén benyújtott konvergencia program aktualizált változatában 2,5 százalékos deficittel számolt, 2013-ban pedig 2,2 százalékkal. A két kalkuláció közötti különbséget a Bizottság egyértelműen a magyar középtávú program végrehajtásában általa vélelmezett kockázatokkal magyarázza. A testület értékelésében alá is húzza, hogy ha nem vennék figyelembe a végrehajtási kockázatokat, és a programban szereplő összes intézkedést kész pénznek vennék, akkor a hiány várakozások szerint éppen a 3 százalékos szint alatt maradna 2012-ben. A dokumentum arra hivatkozik, hogy a végrehajtási rizikók figyelembe vétele általános gyakorlatnak számít.

A Bizottság elemzésében ugyanakkor azt is aláhúzza, hogy a konvergencia programban bemutatott forgatókönyvet negatív és pozitív kockázatok egyaránt övezik. A bizottsági előrejelzéshez képest meglévő végrehajtási kockázatok között említi a közszférában kifizetett bérek nominális befagyasztásáról szóló jogszabályt és az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat. Másfelől a Bizottság nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kormány további lépéseket tesz majd a konszolidációs csomag végrehajtására, valamint a gazdasági fellendülésnek betudhatóan a társasági adóból származó bevételek is gyorsabban növekedhetnek.

Ismeretes, hogy a kormánynak idén kell az előírt 3 százalékos szint alá leszorítania az államháztartási hiányt, amit a jövőre 1,6 százalékos költségvetési többletet előrejelző (a konvergencia program ennél optimistábban 2 százalékot jelzett előre) Bizottság sem von tehát kétségbe. Az egyelőre ugyanakkor nyitott kérdés, hogy Brüsszel várhatóan 2012-ben Magyarországnak a túlzott deficiteljárás alól való felmentését is javasolni fogja-e. Ehhez ugyanis a pénzügyminiszteri tanácsi ajánlások szerint nem elég az előírt hiányszintet hozni, de a kiigazításnak jelentékeny részben strukturális intézkedéseken is kell nyugodnia. Márpedig a Bizottság pénteken publikált dokumentuma több mint 3 százalékos kumulatív romlást jósol a strukturális egyenlegben 2010-ben és 2011-ben annak fényében, hogy az adócsökkentéseket egyszeri és ideiglenes bevételekkel (magánnyugdíjpénztári befizetések átterelése, különadók) ellensúlyozták. 2012-ben ugyanakkor GDP-arányosan 1,25 százalékos szerkezeti kiigazítást becsül a magyar oldalon a Bizottság.

A friss prognózis szerint az államadósság szintje a 2011-es 75,2 százalékról jövőre 72,7 százalékra csökkenhet. A nyugdíjreform visszafordítása a Bizottság szerint GDP-arányosan körülbelül 7 százalékos potenciált teremtett az államadósság lefaragására. A városi tömegközlekedési vállalatok adósságának átvállalása és a PPP-projektek kivásárlása ugyanakkor növeli az adósságot.

Az Európai Bizottság idén 2,7 százalékra, jövőre pedig 2,6 százalékra becsüli a magyar gazdaság növekedését, a munkanélküliség ugyanakkor a 2011-re jósolt 11 százalékról 2012-ben 9,3 százalékra csökkenhet. Brüsszel a csökkenő inflációs trend folytatására számít jövőre is, amikor az idei 4 százalék után 3,5 százalékra taksálja az árdrágulás mértékét.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »