Elektronikussá válik az egészségügy

Az eHealth Week az Európai Bizottság és asoros elnöksége éves konferenciája, amint az egészségügyi szakma és szakpolitika mellett az egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó cégek is jelen vannak. A május 10-én Budapesten kezdődött háromnapos eseményen megtudhattuk, hogy az e-egészségügy működik, de azoknak a befektetéseknek van prioritása, amelyek segítenek a költségek kézben tartásában.

Az európai társadalom öregszik, egyre magasabb a krónikus betegségek száma, a legtöbb tagállamban a társadalombiztosítási rendszerek is reformra szorulnak, vázolta fel az európai egészségügy problémáit John Dalli egészségügyért felelős európai biztos a sajtókonferencián. Dalli elmondta:„az elektronikus egészségügy hosszú távon segíthet a problémákon, de megfelelő környezetet kell teremtenünk hozzá. Az egészségügyben nincsenek határok, rendkívül fontos a jó gyakorlatok cseréje, ugyanakkor hatékonynak, elsősorban költséghatékonyak kell lenni”. Az egészségügyi biztos emlékeztetett arra, hogy a „határokon átnyúló” egészségügyi ellátásról szóló irányelvet a Parlament előzetes jóváhagyása után éppen a magyar soros elnökség idején fogadta el az Európai Tanács is.

Dalli igyekezett megnyugatni a sajtón keresztül a szakmát, hogy „az új megoldásokkal nem akarjuk kiváltani az emberek munkáját, hanem be akarjuk őket vonni a fejlesztésekbe” . Ugyanakkor aláhúzta azt is, hogy a tagállamok pénzügyi tárcavezetőit is meg kell győzni arról, hogy az egészségügyi technológiai beruházások megtérülnek. Szócska Miklós a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkára arról beszélt, hogy az elektronikus fejlesztések az egészségügyi politikával kapcsolatos döntéshozatalban és az ellátásban egyaránt jelentős előrelépést hoznak. „Új modern egészségügyi ellátórendszerről beszéltünk, hogy hogyan tudjuk a rendszereket, az ellátást javítani” – foglalta össze Szócska a konferencia célját. Úgy vélte, hogy az elektronikus egészségügyi fejlesztések felgyorsítása segít a fenntartható egészségügyi rendszerek megteremtésében és az európai versenyképességet is erősíti.

Neelie Kroes digitális menetrendért felelős biztos, a Bizottság alelnöke (akit a magyar közönség a médiatörvény kapcsán ismert meg), érthető módon a költségcsökkentő beruházásokat emelte ki köszöntőbeszédében. Példaként említette a dán egészségügyi adatrendszert, ami a betegek, háziorvosok és szakrendelők közötti kommunikációval 1,4 milliárd euró költségmegtakarítást hozott, vagy a brit NHS Direct szolgáltatását, ami 2,4 millió feleslegesnek ítélt háziorvosi látogatástól és 1,2 millió költséges mentőszállítástól kímélte meg a brit egészségügyi rendszert. A telekardiológia Lombardiában 36 százalékkal csökkentette a szívbetegek kórházba visszakerülését, a holland, brit és német távmonitoring rendszerek pedig a súlyosan beteg emberek túlélési esélyét úgy növelték 15 százalékkal, hogy közben 26 százalékkal kevesebb időt töltöttek kórházban. Kroes úgy fogalmazott, hogy „számomra egyszerűen elfogadhatatlan lenne, ha szakpolitikusok nem köteleznék el magukat amellett, hogy a betegek hozzáférjenek ezekhez a szolgáltatásokhoz, még akkor is, ha ehhez befektetések, strukturális átalakításokra van szükség az egészségügyi rendszereinkben; hiszen ezekből tudjuk, hogy az e-egészségügy működik”.

Dr Bill Crounse a Microsoft egészségügyi üzletágának globális igazgatója az EurActivnak a rendszer nehézségeiről és lehetőségeiről is beszélt. „Találkoztam a magyar egészségügyi kormányzat és az egészségpénztár néhány vezetőjével, és meglehetősen általánosan és globálisan beszéltek az egészségügy reformjáról, adattárházakról. Nemzeti adatbázisokról, oltási adatbázisokról, fizetési rendszerekről, és ezek együttesének egyidejű megváltoztatásáról beszéltünk. Szerintem ez nem jó megközelítés. Daraboljuk fel a problémát egyedileg megoldható elemekre, keressük meg azokat az alacsonyan csüngő gyümölcsöket, amiket azonnal le lehet szakítani, amelyek általánosan bevált, tömegessé vált termékekkel megoldhatók”. Példaként azokat a spanyol és portugál kórházakat hozta fel , amelyek az amerikai kórházak költségvetésének töredékéből megoldottak konkrét problémákat, egyrészt a régebbi elavult alkalmazások hiánya, másrészt a szoros költségvetési korlátok miatt. Dr Crounse szerint az e-egészségügyi alkalmazásoknak nem ellenzői sem a betegek, sem az egészségügyi dolgozók de a Kroes biztos által is említett strukturális változásokat sem szabad lebecsülni. Nem az a baj, hogy a munkaidejük jelentős részét kommunikációval és adminisztrációval töltő orvosok ne szeretnének e-mailezni – erre jó példa, hogy az orvosok körében a mobiltelefon már akkor elterjedt, amikor az még luxusnak számított –, hanem az, hogy a jelenlegi rendszerben, az orvosok nem azért kapják a fizetésüket, hogy.a betegeikkel e-mailben intézzék el az ügyeiket, még ha azok egyre inkább ezt is igénylik. A Dr Crounseszal készült interjút később publikáljuk.