Háborús bűnökkel vádolják Képíró Sándort

Sikerült megint szép kis zavart kelteni azzal, hogy nagyjából egyszerre zajlik az 1942-es újvidéki razziával összefüggésben háborús bűntettekkel vádolt Képíró Sándor, egykori magyar csendőr százados két pere Budapesten. Erre az egyidejűségre vezethető vissza az is, hogy a két ügyet, legalábbis az érintettek egy része – sokszor a szándékosság érzetét keltve – igyekszik összemosni a nyilvánosság előtt.

A most kilencvenhét éves férfi az egyik ügyben felperesként vesz részt: a magánvádas eljárásban ő perelte be Efraim Zuroffot, a második világháborús náci bűntetteket felkutató jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ irodája – és itt egy részletkérdésben fontos különbséget tennünk: nem a központ – igazgatóját, mert a nyilvánosság előtt háborús bűnösnek nevezte őt. Képíró ugyanis következetesen kitart állítólagos ártatlansága mellett, a jogerős ítélet megszületéséig pedig – az ártatlanság vélelmének elve alapján – ezt el kell fogadnunk tőle.

A tíz legkeresettebb háborús bűnös listáján szereplő férfi másik perében februárban emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség „társtettesként elkövetett háborús bűnök” miatt. A vádirat szerint Képíró Sándor 1942. január 21-e és 23-a között „egy Újvidéken tartott razzia során” az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civil személyek törvénytelen kivégzésében. A járőrosztag (melynek ő volt a vezetője) tagjai – a vádlott által a beosztottjaihoz továbbított parancs alapján – az „újvidéki tisztogatás” során négy civilt lőttek le. Ez a cselekmény a jelenleg hatályos magyar büntető törvénykönyv szerint „egyéb háborús bűntettnek” minősül, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Ez a per ma kezdődik Budapesten, ugyancsak a Fővárosi Bíróságon.

Képíró Sándor, aki 1996-ban települt haza Argentínából – miután Buenos Airesben magyar diplomaták megígérték neki, hogy nem lesz bántódása – tavaly már az első helyre küzdötte fel magát a Simon Wiesenthal Központ legkeresettebbjeinek listáján. A két ügy összemosása azért is kínos, mert a ma kezdődő perben négy, társtettesként elkövetett gyilkosság miatt vonják felelősségre a vádlottat, az Efraim Zuroff ellen indult – kedden felmentéssel végződött – magánvádas eljárásban pedig olyan vádak is terítékre kerültek, mint hogy Képíró részt vett a tömeges kivégzésekben és a deportálásokban, csendőrtisztként zsidókat és szerbeket ölt és öletett meg, az akkor indult bírósági eljárás elől pedig 1944-ben az akkor még nemzetiszocialista Németországba menekült.

A bíróság ebben az ügyben – első fokon – várhatóan május 19-én hirdet ítéletet.