Munkavállalási tanácsok Németországba készülőknek

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége tájékoztatót adott ki abból az alkalomból, hogy 2011. május 1-től Németországban megszűnik a szolgáltatások, illetve a munkaerő szabad áramlásának átmeneti korlátozása. A tájékoztató összefoglalja a legfontosabb jogszabályokat a magánszemélyek munkavállalása, az egyéni vállalkozók működése, a munkaerő-kölcsönzés, valamint a vállalkozási szerződések területén.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után több tagország, így Németország is hétéves átmeneti korlátozással élt a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlására vonatkozóan. A korlátozás egyes szakmacsoportokban már korábban megszűnt, de 2011. május elsejével minden akadály elhárul a magyar munkavállalók németországi közvetlen foglalkoztatására a német munkaügyi és foglalkoztatási feltételek szerint.

Magyar állampolgárságú vállalkozók 2000 óta jogosultak egyéni vállalkozóként Németországban letelepedni vagy határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében működni. A tevékenység gyakorlásának bejelentése a területileg illetékes iparűzési hivatalnál (Gewerbeamt) történik.

Bizonyos szakipari tevékenységek gyakorlásához adott feltételeket kell teljesíteni, ez lehet a kézműves kamarai tagság, a kamara engedélye vagy német mestervizsga. Német mestervizsga alóli felmentés kérhető legalább hatéves magyarországi szakmai gyakorlat megléte esetén.

Az egyéni vállalkozóknak a társadalombiztosítási járulékot attól függően kell Magyarországon vagy Németországban fizetni, hogy hol van a vállalkozó állandó lakóhelye.

A munkaerő-kölcsönzés Németországban is engedélyhez kötött, az engedélyt a Regionális Munkaügyi Ügynökségek adják ki. Bizonyos feltételek együttes fennállása esetén nem kell engedély, csak bejelentési kötelezettség áll fenn (átmeneti munkaerő-kölcsönzés, legfeljebb 12 hónapig stb.). Az engedélyt egy évre adják meg, amely két alkalommal meghosszabbítható. Az egymást követő három év után időbeni korlátozás nélküli engedély kérhető. Magyarországon több olyan munkaerő-kölcsönző szervezet működik, amelynek érvényes engedélye van a Németországba közvetíteni.

A német jogszabályok élesen különválasztják a munkaerő-kölcsönzést és a vállalkozási szerződés keretében végzett munkát. Vállalkozási szerződés esetén a kivitelező saját eszközeivel, önálló időbeosztással hoz létre valamilyen teljesítményt. Vállalkozói szerződés keretében végzett munka esetén ugyanolyan bejelentési és engedélyezési kötelezettség van érvényben, mint az egyéni vállalkozók esetében.

A szolgáltatások szabad áramlásának keretében lehetőség van arra, hogy magyar munkavállalók magyarországi munkahelyükről átmeneti munkavégzésre kiküldetéssel utazzanak Németországra. Ebben az esetben a bizonyos munkakörökben fennálló német a szabadságra és a minimális órabérre vonatkozó előírások kötelező érvényűek.

Miután 2011. május 1-gyel megszűnik a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó átmeneti korlátozás Németországban, a magyar munkavállalók könnyebb feltételek mellett vállalhatnak ott munkát. A magyar munkaerőre ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a helyi munkavállalókra. Így azonosak az előírások a munkaidőre és bizonyos munkakörökben a minimális órabérre. Az egyéni vállalkozókat tevékenységi körtől függően bejelentési, illetve engedélyeztetési kötelezettség terheli. A munkaerő-kölcsönzés Németországban engedélyhez kötött tevékenység. A munkaerő-kölcsönzés a nyers építőiparban néhány kivételtől eltekintve tilos, míg más építőipari tevékenységek esetében lehetséges. A részletes szabályozásról és lehetőségekről az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége által kiadott Munkavállalási formák, vállalkozási lehetőségek Németországban 2011. május 1. után című, a Szövetségtől megvásárolható kiadványból lehet tájékozódni.

• Mervai Péter és Nagy Lajosné, Tájékoztató: Munkavállalási formák, vállalkozási lehetőségek Németországban 2011. május 1. után. Budapest: Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, 2011. március