Tovább nőtt az államadósság

A költségvetési mérleg összességében javult, az államadósság szintje viszont megugrott a 17-tagú eurózónában és az EU egészében 2010-ben az előző évhez képest – derül ki az Eurostat által kedden közzétett friss adatokból.

A 2009-es évhez képest csökkent tavaly a költségvetési hiány az euróövezetben és az EU egészében, ám az államadósság ezzel ellenkező irányú, növekvő trendet mutat – állapítja meg az Európai Unió statisztikai hivatala, amely kedden tette közzé a 2010-es évre vonatkozó első tagállami makro-adatokat. Az eurózónában a 2009-es 6,3 százalékról 6 százalékra, az EU27-ek viszonylatában pedig 6,8 százalékról 6,4 százalékra sikerült lefaragni a deficitet. Az államadósság ugyanakkor brutálisan, az euróövezet átlagát tekintve 79,3 százalékról 85,1 százalékra, az EU egészében pedig 74,4 százalékról 80 százalékra emelkedett.

Mindez azt is jelenti, hogy az előző évben még a százalékos arányban az egyik legmagasabb államadósság-szintet produkáló Magyarország, 2010-ben 80,2 százalékkal nagyon közel az átlagon teljesített. Tavaly összesen 14 tagállamban haladta meg az államadósság a szerződésben rögzített GDP-arányosan 60 százalékos szintet. Görögországban 142,8%, Olaszországban 119%, Belgiumban 96,8%, Írországban 96,2%, Portugáliában 93% volt az államadósság mértéke, miközben Németországban (83,2%) és Franciaországban (81,7%) is magasabb adatot mértek, mint a sorban következő Magyarországon. A magyar államadósság is nőtt ugyanakkor 78,4 százalékról 80,2 százalékra.

A legnagyobb államháztartási hiányt -32,4 százalékkal Írország produkálta az egész Unióban 2010-ben. Az íreket a tagállamok által lejelentett első, tehát nem végleges adatok szerint a görögök követték 10,5 százalékos deficittel, a britek 10,4 százalékkal, a spanyolok 9.2 százalékkal, a portugálok 9,1 százalékkal, a lengyelek és a szlovákok 7,9-7,9 százalékkal, de a francia hiány is 7 százalékon volt. A magyar deficit a 2009-es GDP-arányosan 4,5 százalékról 4,2 százalékra csökkent, ami 0,4 százalékkal marad el a 2010-es hiánycéltól.

Mivel a görög adatok 1,1 százalékkal rosszabbak a görög költségvetési tervben szereplő 9,4 százaléknál, máris találgatások indultak el arról, hogy a hitelminősítők és a piacok emiatt újra büntethetik Athént. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője kedden elismerte ugyan, hogy a vártnál magasabb hiányaggodalomra ad okot, de másfelől hozzátette, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala sorrendben másodszor nem talált semmilyen kivetnivalót a görög statisztikai hivatal által szolgáltatott adatokban. Amadeu Altafaj arra is felhívta a figyelmet, hogy az athéni kormány 2015-ig további 26 milliárd eurós megtakarítást jelentett be, és ugyancsak eddig a határidőig egy 50 milliárd euró összegű privatizációs programot is lebonyolít, ami a szóvivő szerint nem csupán a bevételek növelésére lesz alkalmas, hanem bizonyos szektorok – így a gyógyszerkereskedelem – versenyképességének javítására és az árak csökkentésére is.

A görög kormány közleményében több tényezővel magyarázta a vártnál rosszabb hiányadatokat. Először is a gazdasági recesszió hatásai 2010-ben jelentősebbek voltak a vártnál. Ezzel szoros összefüggésben az adóbevételek is elmaradtak (a GDP 0,6 százalékával) az előirányzottól és a helyi önkormányzatok, továbbá az állam kezében lévő kórházak pénzügyi teljesítménye is haloványabbra sikerült, valamint a tb-befizetések sem érték el a kívánt szintet. „A Bizottságnak nincsenek kétségei a görög kormány eltökéltségét illetően” – közölte Rehn biztos szóvivője.

A görög pénzügyminisztérium arra is rámutatott, hogy 2010-ben az egész EU-ban Görögország hajtotta végre a legjelentősebb költségvetési kiigazítást, GDP-arányosan 4,9 százalékkal csökkentve a hiányt, amihez fogható mértékű még nem fordult elő az eurózóna praxisában.

Brüsszel a vártnál gyengébb portugál adatok jelentőségét is igyekezett kisebbíteni, nagyrészt az Eurostat által tavaly év végén bejelentett módszertani változtatásokra, bizonyos tételek újraosztályozására visszavezetve az eredményeket. A statisztikai hivatal a banki válság fényében például az úgynevezett rossz banki követeléseket is tükrözte az adataiban, ami többek között Portugália esetében is növelte a hiányt.