Egyiptom: Músza lehet a következő elnök

Hoszni Mubarak elnök február eleji lemondása óta először tartottak hivatalos közvélemény-kutatást Egyiptomban, amely a várakozásokhoz képest meglepő eredményt hozott. E szerint az Arab Liga főtitkára, Amr Músza a legnépszerűbb jelölt az elnöki pozícióra, a Muszlim Testvériség nem szerezne többséget a parlamentben, Mohamed el-Baradeinek pedig gyakorlatilag semmi esélye nincs arra, hogy jó eredményt érjen el.

Nyilvánosságra hozták annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelynek keretében a legkülönbözőbb témakörökben kérdezték az egyiptomiak véleményét. Mivel Hoszni Mubarak lemondása óta nem készítettek átfogó vizsgálatot az észak-afrikai országban, ezért különösen fontos, hogy ki milyen támogatásra számíthat.

A Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa (HCAF) nagy népszerűségnek örvend, vezetője, Husszein Tantawi – aki korábban egyértelműen kinyilvánította, hogy nem kíván részt venni az elnökválasztáson – jelenleg az egyik legnagyobb támogatással rendelkező politikus; ha most tartanak a voksolást, akkor a második helyen végezne (12 százalékkal). A HCAF legtöbb rendelkezésével egyetértenek az egyiptomiak, jól mutatja ezt, hogy a válaszadók 77 százaléka támogatja őket, a lakosság 82 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok.

A felmérés eredményével minden bizonnyal Amr Músza a legelégedettebb, aki a jelenlegi adatok alapján nagy többséggel, 37 százalékkal nyerné az elnökválasztást. Tantawi 12 százaléka mellett, a jelenlegi miniszterelnök, Esszam Saraf 7 százalékot kapna. A korábban sok szakértő által új egyiptomi elnökként elkönyvelt Mohamed el-Baradei mindössze 2 százalékot kapna, az al-Ahram szerint elsősorban annak köszönhetően, hogy a tüntetések során a Mubarak-rezsim igyekezett őt Amerika-barát jelöltként jellemezni, ami azt eredményezte, hogy támogatóinak egy része elfordult tőle. El-Baradei számára jelzésszerű, hogy az egyiptomiak 23 százaléka tartja szimpatikusnak, míg ez az arány Músza esetében 80 százalék.

A Muszlim Testvériség támogatottsága is alacsonyabb, mint az előzetesen becsülték. Bár a párt ennél nagyobb támogatásra számíthat, vezetője, Mohamed Badie alig gyűjtene össze szavazatokat, és a lakosság mindössze 10 százaléka tartja szimpatikusnak (csak összehasonlításképpen: ez az arány Hoszni Mubarak esetében 17 százalék).

Kevésbé egyértelmű, hogy milyen eredményt hozna egy parlamenti választás, amelyen valószínűleg a liberális, komoly történelmi gyökerekkel rendelkező Wafd Párt nyerne (23 százalék), a Muszlim Testvériség lenne a második (12 százalék). A nacionalista Nasszerista párt 5 százalékot, a baloldali Tagammu és a liberális Ghad egyet-egyet gyűjtene össze. A megosztottság mértékét azonban jól jelzi, hogy a válaszadók harmada gyakorlatilag az összes pártot szimpatikusnak tartja, így a választási preferenciák még biztosan változnak.

A válaszadók 80 százaléka menne el szavazni (ez az arány a március 19-én tartott népszavazáson 41 százalék volt), döntő többségük bízik abban, hogy szabad választásokon adhatja le a voksát. Az általános optimizmust csak a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos kérdések törték le, hiszen az elvárások szerint csökkenteni kellene a korrupció mértékét (a Transparency International listáján az ország a 98. a 178-ból ), több munkahelyet kellene teremteni, reformokat kell kezdeményezni, és külföldi befektetők érkezhetnének az államba.

Jeszenszky Nóra

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »