Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Hoszni Mubarak elnök február eleji lemondása óta először tartottak hivatalos közvélemény-kutatást Egyiptomban, amely a várakozásokhoz képest meglepő eredményt hozott. E szerint az Arab Liga főtitkára, Amr Músza a legnépszerűbb jelölt az elnöki pozícióra, a Muszlim Testvériség nem szerezne többséget a parlamentben, Mohamed el-Baradeinek pedig gyakorlatilag semmi esélye nincs arra, hogy jó eredményt érjen el.
Nyilvánosságra hozták annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelynek keretében a legkülönbözőbb témakörökben kérdezték az egyiptomiak véleményét. Mivel Hoszni Mubarak lemondása óta nem készítettek átfogó vizsgálatot az észak-afrikai országban, ezért különösen fontos, hogy ki milyen támogatásra számíthat.
A Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa (HCAF) nagy népszerűségnek örvend, vezetője, Husszein Tantawi – aki korábban egyértelműen kinyilvánította, hogy nem kíván részt venni az elnökválasztáson – jelenleg az egyik legnagyobb támogatással rendelkező politikus; ha most tartanak a voksolást, akkor a második helyen végezne (12 százalékkal). A HCAF legtöbb rendelkezésével egyetértenek az egyiptomiak, jól mutatja ezt, hogy a válaszadók 77 százaléka támogatja őket, a lakosság 82 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok.
A felmérés eredményével minden bizonnyal Amr Músza a legelégedettebb, aki a jelenlegi adatok alapján nagy többséggel, 37 százalékkal nyerné az elnökválasztást. Tantawi 12 százaléka mellett, a jelenlegi miniszterelnök, Esszam Saraf 7 százalékot kapna. A korábban sok szakértő által új egyiptomi elnökként elkönyvelt Mohamed el-Baradei mindössze 2 százalékot kapna, az al-Ahram szerint elsősorban annak köszönhetően, hogy a tüntetések során a Mubarak-rezsim igyekezett őt Amerika-barát jelöltként jellemezni, ami azt eredményezte, hogy támogatóinak egy része elfordult tőle. El-Baradei számára jelzésszerű, hogy az egyiptomiak 23 százaléka tartja szimpatikusnak, míg ez az arány Músza esetében 80 százalék.
A Muszlim Testvériség támogatottsága is alacsonyabb, mint az előzetesen becsülték. Bár a párt ennél nagyobb támogatásra számíthat, vezetője, Mohamed Badie alig gyűjtene össze szavazatokat, és a lakosság mindössze 10 százaléka tartja szimpatikusnak (csak összehasonlításképpen: ez az arány Hoszni Mubarak esetében 17 százalék).
Kevésbé egyértelmű, hogy milyen eredményt hozna egy parlamenti választás, amelyen valószínűleg a liberális, komoly történelmi gyökerekkel rendelkező Wafd Párt nyerne (23 százalék), a Muszlim Testvériség lenne a második (12 százalék). A nacionalista Nasszerista párt 5 százalékot, a baloldali Tagammu és a liberális Ghad egyet-egyet gyűjtene össze. A megosztottság mértékét azonban jól jelzi, hogy a válaszadók harmada gyakorlatilag az összes pártot szimpatikusnak tartja, így a választási preferenciák még biztosan változnak.
A válaszadók 80 százaléka menne el szavazni (ez az arány a március 19-én tartott népszavazáson 41 százalék volt), döntő többségük bízik abban, hogy szabad választásokon adhatja le a voksát. Az általános optimizmust csak a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos kérdések törték le, hiszen az elvárások szerint csökkenteni kellene a korrupció mértékét (a Transparency International listáján az ország a 98. a 178-ból ), több munkahelyet kellene teremteni, reformokat kell kezdeményezni, és külföldi befektetők érkezhetnének az államba.
Jeszenszky Nóra
