Rögös az út a dél-szudáni függetlenedés felé

Félidőnél tart a Dél-Szudán függetlenedésére való felkészülés, de a megoldásra váró kérdések és problémák listája még mindig hosszú. A januári népszavazás óta nem sikerült dűlőre jutni többek között az állampolgárság, az olajbevételek megosztása és a hazatérő déliek ügyében sem. Mindeközben a déli kormányzat szembesült azzal, hogy a militáns csoportok tevékenységével a jövőben egyedül kell felvennie a harcot.

Abyei mindkét félnek kell

Az északi és déli országrész határán fekvő Abyei körzet hovatartozásának rendezése egyre égetőbb problémát jelent Szudánban. A tartományban hónapok óta több összecsapásra is sor került, a konfliktus pedig a közelmúltban annyira elmélyült, hogy Észak-Szudán katonai alakulatokat és több harci eszközt is – helikoptereket és tankokat – a térségbe vezényelt.

A tervek szerint januárban – a dél-szudáni népszavazással párhuzamosan – tartottak volna referendumot arról, hogy a tartomány júliustól északhoz vagy délhez kíván tartozni. A voksolás viszont a két fél vitája miatt meghiúsult – az északiak véleménye szerint a nomád életmódot folytató misseriya törzs tagjainak is lehetővé kellene tenni a szavazást, a déli álláspont viszont csak az őshonos dinka törzsnek engedné meg ezt.

Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy Abyei kérdése a polgárháborút lezáró átfogó békeegyezmény végrehajtását is veszélyeztetheti. Emiatt örömmel fogadták, hogy mostanra némileg enyhült a két szembenálló fél makacssága, és egy közös bizottság létrehozását tervezik, melynek feladata a januári Kadugli egyezmény értelmében a közös haderő Abyeibe telepítésének és a jogosulatlanul ott állomásozó csapatok visszavonásának felügyelete.

Problémák és megoldások délen

A népszavazás óta eltelt három hónapban több olyan kérdés is felmerült Dél-Szudánban, amiknek a megoldása alapvető fontosságú a függetlenedéshez, de ezek közül csak néhánynak sikerült a végére járni. Pozitívum a Nílus vizének használatáról történő megegyezés: korábban Egyiptom attól tartott, hogy az új állam létrejöttével csökkeni fog a folyó vízhozamából neki járó rész. Ezzel szemben a dél-szudáni kormányzat március végén bejelentette, hogy az érvényben lévő szerződéseket tiszteletben tartva júliustól a Szudán egészének eddig is rendelkezésére álló vízmennyiséget osztja meg az északi országrésszel. A Nílus-medencei Kezdeményezés érdekében a Nílus vízhozamának több mint 90 százalékára Egyiptom és Szudán jogosult – az évi 84 milliárd köbméterből 55 milliárd Egyiptomot illeti, amelynek folyamatosan növekvő népessége ellátásához rengeteg vízre van szüksége.

A szomszédos Egyiptommal Észak- és Dél-Szudán is igyekszik barátságos kapcsolatot fenntartani, és egyelőre mind a ketten jó úton haladnak ebben a tekintetben. Omar Bashir északi elnök volt az első arab vezető, aki Hoszni Mubarak bukása után hivatalos látogatást tett az országban, és a jó kapcsolatokat biztosítandó fel is ajánlott ötezer szarvasmarhát adományként. A déli igyekezet sem kevésbé sikeres: Nabil Elaraby egyiptomi külügyminiszter bejelentése szerint országa Szudán után másodikként kívánja elismerni Dél-Szudán létrejöttét.

Miközben mások már az új ország elismerését tervezgetik, Dél-Szudánban még olyan alapvető problémák nincsenek tisztázva, mint az új pénznem, az állampolgárság, vagy akár a főváros kérdése. Arról például már megszületett a döntés, hogy júliustól délen nem a szudáni fontot kívánják használni, ennél tovább viszont még nem jutottak.

Többen is úgy vélik, hogy a jelenleg Dél-Szudán központjául szolgáló, milliós lakosságú Juba helyett egy új, modernebb fővárosra lenne szüksége az új országnak. Jubában gyakorlatilag már nem maradt szabad földterület, ezen kívül nincs megfelelő infrastruktúra az állami intézmények ellátásához sem, a jelenlegi vezetésnek nincsenek is létesítményei a városban. Az új főváros kijelölését a közvélemény is támogatja, az viszont még vita tárgyát képezi, hogy melyik dél-szudáni város kapja majd a megtisztelő címet.

Az állampolgárság kérdése komoly fejtörést okoz északon is: annak ellenére, hogy közel 200 ezren tértek már vissza Dél-Szudánba, az északon élő déliek és a határok lakosainak helyzete még mindig megoldatlan. Döntésre vár, hogy ki kapjon szudáni és ki kapjon dél-szudáni állampolgárságot, Bashir ugyanis hallani sem akar kettős állampolgárságról. A déli kormányzat reményei szerint ez nem központilag lesz majd meghatározva, hanem mindenki maga dönthet arról, hogy melyik ország polgára szeretne lenni.

Komoly kihívást jelent Dél-Szudánnak a térségben újra aktivizálódó militáns csoportok tevékenysége is. A milíciák és a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (Sudan People’s Liberation Army, SPLA) összecsapásainak már több száz halálos áldozata van. Eddig a legnagyobb problémát a George Athor tábornok vezette felkelők jelentették – Athor a tavalyi választások előtti jelöltállításban csalódva lépett ki a Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalomból (Sudan People’s Liberation Movement, SPLM) –, de újabb és újabb, a déli kormányzattal szembehelyezkedő szervezetek tűnnek fel. Legutóbb egy másik korábbi SPLA-tiszt, Peter Gadet Yak alakított szervezetet Dél-Szudáni Felszabadítási Hadsereg (South Sudan Liberation Army, SSLA) névvel, melynek célja Salva Kiir dél-szudáni elnök elmozdítása a hatalomból.

Északon sincs kolbászból a kerítés

A kettéválás természetesen Szudán északi részének is megterhelő. A Dél-Szudánba visszatérők tömege északot is érinti, de a legégetőbb problémák az ország gazdaságához kapcsolódnak: Szudán 38 milliárd dolláros államadósságának megosztásáról és az olajbevételekről még mindig folynak a tárgyalások – Szudán olajkitermelése gyakorlatilag teljes egészében a déli országrészre korlátozódik. Az némi nehézséget jelent, hogy a megegyezni próbáló felek egymást gyanúsítgatják a Dárfúrban és az ország más területein harcoló milíciák támogatásával és felfegyverzésével, emiatt Dél-Szudán márciusban egy időre fel is állt a tárgyalóasztaltól.

Mintha Dél függetlenedése nem jelentene elég problémát, Szudánnak saját belpolitikai gondjai is akadnak. Az arab forradalmak hatása begyűrűzött ide is, de Bashir kőkemény fellépésének köszönhetően eddig még nem sok foganatja volt a megmozdulásoknak. A retorzió rendezvénytől függetlenül ugyanolyan mértékű: a nemzetközi nőnapon, a hatóságok nőkkel szembeni erőszakossága ellen tartott női felvonulást itt sem tolerálták, a rendfenntartók – ó, az irónia! – szétverték a tüntetést és több résztvevőt letartóztattak. A kormány emellett igyekszik a megelőzésre is koncentrálni, Kártúmban több ellenzéki lapot is betiltottak, mások az objektív tájékoztatást ellehetetlenítő cenzúra miatt függesztették föl működésüket. Bashir lépést tart a technika fejlődésével is, a Facebookon és Twitteren szerveződő ellenzéki csoportok ellen „kiber-dzsihádistáit” kívánja bevetni. Ezek célja, hogy békés és kulturált hozzászólásokkal igyekezzenek meggyőzni az ellenzéki fiatalokat a jelenlegi rendszer nagyszerűségéről, de egy radikálisabb csoportjuk a trollkodástól és ellenzéki oldalak feltörésétől sem riad vissza.

Tési Áron

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »