Hárommilliárd euróért perlik a kormányt

Be akarja perelni az EU-tagjelölt Izlandot Nagy-Britannia és Hollandia, hogy visszaszerezzék egy izlandi bank összeomlása után kifizetett majdnem 3 és fél milliárd eurójukat. Izland szombaton, április 9-én egy népszavazáson vetette el a pénzvisszafizetési tervet.

A brit és a holland kormány felháborodását fejezte ki, hogy a szombaton megtartott izlandi népszavazás a szavazatok majdnem 60 százalékával második alkalommal is vetette az országok közötti pénzvisszafizetési megállapodást. Izland három és fél milliárd euróval (majdnem 930 milliárd forinttal) tartozik, ami úgy keletkezett, hogy Nagy-Britannia és Hollandia kártérítésben részesítette azokat az állampolgárait, akik az izlandi Landsbanki online “Icesave” számláin vesztették el megtakarításaikat, miután a bank 2008 végén csődbe ment.

A brit The Independent napilap szerint az izlandi “nem” szavazat súrlódásokhoz vezethet az országok között, sőt, még az is elképzelhető, hogy Nagy-Britannia vagy Hollandia éppen ezért fogja végül megvétózni az egyelőre csak tagjelölt Izland uniós csatlakozását, bár a bővítéspolitika a magyar uniós elnökség prioritásai között is szerepelt, Izland pedig mindeddig jól haladt a csatlakozási tárgyalásokkal.

Danny Alexander brit pénzügyi államtitkár csalódottságát fejezte ki, hogy az izlandiak egy korábban már megtárgyalt megállapodást elvetettek, a BBC-nek nyilatkozva pedig úgy ítélte meg, az ügy végül a valószínűleg a bíróságon fog kikötni. A holland pénzügyminiszter, Jan Kees de Jager szintén azt mondta: „A tárgyalások ideje lejárt. Izland továbbra is köteles visszafizetni a tartozását. Az ügyről most már a bíróságoknak kell döntenie.”

Az illetékes bíróság az ügyben az EFTA Felügyelő Hatósága (ESA) lesz, amely Izland és az Európai Unió közötti együttműködést ellenőrzi. Az izlandi pénzügyminiszter, Steingrimur Sigfusson szerint a per feltehetőleg egy-másfél évig tart majd, közgazdászok szerint azonban a kérdés bírósági úton történő rendezése sokkal költségesebb lenne, a döntés pedig gazdaságilag hátrányosan is érinthetné Izlandot.

A Financial Times szerint az ügy nemcsak újra felvetette a határokon átnyúló banki szabályok kérdését, vagyis hogy ki a felelős jogilag és morálisan az egyes bankokban tárolt megtakarításokért, de az izlandi Johanna Sigurdardottir vezette balközép kormány hitelességét is megkérdőjelezte. Az izlandi kormány azonban kijelentette, a népszavazási fiaskó ellenére sem mond le, hasonló problémák azonban a továbbikban is akadhatnak, akár az uniós csatlakozás népszavazásra bocsátásával is.