Elégedett az IMF az Orbán-kormánnyal

Üdvözölte a Széll Kálmán tervnek az államháztartás fenntarthatóságának javítására irányuló strukturális intézkedéseit, egyúttal az április közepéig benyújtandó konvergencia programban további részleteket vár a hiánycsökkentésről az a bizottsági küldöttség, amely az elmúlt napokban a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel együtt tájékozódott Budapesten. A Bizottság az érvényes különadókkal szembeni fenntartásának is hangot ad a közleményben.

Pozitív reakció a Széll Kálmán tervben bejelentett kiadáscsökkentő strukturális intézkedésekre és kivárás, amíg a magyar reformprogram deficitcsökkentés módját tartalmazó részletei nem várnak teljesen ismertté. Így foglalható össze a napokban Magyarországon járt európai bizottsági és IMF közös küldöttség értékelése, amelyet hétfőn délután hoztak nyilvánosságra Brüsszelben.

A Bizottság közleménye szerint a brüsszeli tisztviselők a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel együtt április 4. és 8. között látogattak Budapestre, hogy előkészítsék a Bizottság május 13-án közzéteendő tavaszi gazdasági előrejelzését, és „áttekintsék a legfrissebb fejleményeket és szakpolitikai kezdeményezéseket”. A közlemény aláhúzza, hogy a Bizottságnak és az IMF-nek felhatalmazása van arra, hogy a Magyarországnak nyújtott fizetési-mérleg támogatás 2010. novemberi lejárta után is folytassa az ország makrogazdasági felügyeletét.

A Bizottság a Széll Kálmán tervben felvázolt strukturális intézkedések méltatása mellett azt várja, hogy a magyar kormány a Brüsszelnek április közepén, tehát még a héten benyújtandó konvergencia programban további részletekkel fog szolgálni, amelyek alapján a Bizottság megítélheti, hogy a tervben foglaltak elegendőek lesznek-e a következő években az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásához. A Bizottság azt is előrevetíti, hogy a május 13-i értékelést követően (tavaszi gazdasági előrejelzés), külön kerít majd sort annak megállapítására, hogy hazánk megfelelt-e a deficiteljárás keretében a pénzügyminiszteri tanács által megfogalmazott ajánlásoknak. Ennek fényében döntenek majd arról, hogy az eljárás keretében további lépéseket tegyenek-e vagy sem.

„Örülök, hogy Magyarország új stratégiát indít az államháztartás megszilárdítására és a foglalkoztatás növelésére”- jelentette ki Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos. A Bizottság illetékes tagja szerint most azt kell biztosítani, hogy a kiigazítási erőfeszítések kellően kiterjedtek legyenek, jelentős részükre minél hamarabb sor kerüljön, illetve konkrét intézkedések kísérjék őket, amivel a túlzott hiány fenntartható módon korrigálható lesz. „Megbízom a magyar hatóságokban, hogy további kiigazító intézkedésekre is készen állnak, amennyiben ez eddig nem történt volna meg. Ezen kívül gondosan ügyelni kell rá, hogy a hazai és a nemzetközi befektetőknek egyaránt stabil és hiteles környezetet lehessen biztosítani” – hangsúlyozta Olli Rehn.

A Bizottság és az IMF missziója a közlemény szerint áttekintette a gazdasági helyzetet, és üdvözölte, hogy a vártnál erősebb, 1,2%-os tavalyi bővülés után, idén várhatóan nagyjából a duplájára emelkedik a GDP növekedése. A hazai kereslet a Bizottság megítélése szerint pozitívan fog hozzájárulni a növekedéshez, miközben a nettó export növekszik, a munkanélküliség pedig várhatóan csökkenni kezd. A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, bár ennek mértéke a növekedés beindulásával némileg csökkenhet. A törékeny világpiaci helyzet, valamint a Magyarország számára a következő években kihívást jelentő külső finanszírozási igény miatt fontos szerepet fog játszani az elővigyázatos fiskális politika, a stabil és hiteles befektetői környezet, illetve az óvatos adósságfinanszírozási politika.

A küldöttség üdvözölte a Széll Kálmán terv keretei között a kiadási oldalon bevezetni tervezett strukturális intézkedéseket, többek között a szociális és nyugdíjkiadásokra vonatkozókat, illetve az önkormányzatoknál és a közlekedési ágazatban tervezett megtakarításokat is.

„Figyelembe véve, hogy a múltban gyakran előfordultak kiadástúllépések a közlekedési és az önkormányzati szektorban”, a küldöttség üdvözölte az e területek rendezése iránti elkötelezettséget, és hangsúlyozta a konkrét szerkezetátalakítási tervek jelentőségét.

A bizottsági küldöttség úgy véli, hogy a tavaly bevezetett jelentős pénzügyiszektor-, illetve más rendkívüli ágazati adók (úgynevezett különadók) segíteni fognak a rövid távú költségvetési vállalások teljesítésében. A Bizottság azonban megismétli, hogy ezek az adók jelenlegi formájukban nem támogatják az országban a befektetési klímát és a növekedést. A háztartási és a vállalati szektorban – a kilábalás ellenére – egyaránt visszafogott a hitelezés dinamikája. A Bizottság kiemeli annak szükségességét, hogy a külföldi valutában eladósodottakat támogató programok korlátozott hatással legyen az államháztartásra, és üdvözli azt a bejelentést, amely szerint a magyar hatóságok ebben az ügyben konzultálni fognak a Bizottsággal. Az ilyen előzetes konzultációk az uniós jog megsértésének megelőzésében is segítenek – mutat rá a közlemény.