Megnehezíti az EU a hitelhez jutást

Az Európai Bizottság a mai napon hozta nyilvánosságra hozta a jelzáloghitelezés szabályait szigorító irányelvet tervezetét. A kritikusok azonban amiatt aggódnak, hogy az EU túllőtt a célon, a túlzott biztonsági szabályokkal pedig végül csak akadályozni fogja a hitelhez jutást. A bankok szerint elsősorban az első lakás megvvásárlását nehezíti meg az irányelv-tervezet.

Ma tette közzé az Európai Bizottság a Lakóingatlanokra vonatkozó hitelmegállapodásokról szóló irányelvet, elsősorban azzal acéllal, hogy csökkentse azokat a hitelpiaci kockázatokat, amik végül a pénzügyi válsághoz vezettek. Az irányelvet a szakmával folytatott egy éves egyeztetési folyamat előzte meg, az ágazat azonban továbbra is arról panaszkodik, hogy az ő álláspontjukat nem hallgatták meg, az irányelvvel pedig az unió ahelyett, hogy fellendítené a közös piacot, valójában csak megnehezíti a pénzintézeteknek, hogy hitelezzenek, a vásárlóknak pedig hogy hitelt vegyenek fel.

Az uniós jelzálogpiac mérete jelentős: 2008-ban a fennálló lakáscélú jelzáloghitelek az EU27-ben majdnem 6 billió eurót tettek ki, azaz az EU GDP-jének nagyjából 50 %-át. Az EU jelzálogpiaca létfontosságú a jelzálogot jelenleg törlesztő több millió uniós polgár, valamint a leendő lakástulajdonosok számára. Egy ember életének egyik legfontosabb pénzügyi döntése a jelzálog felvétele, ami adott esetben évtizedekig tartó pénzügyi kötelezettségvállalást jelent.

A Bizottság hatásvizsgálata szerint az intézkedéscsomag a háztartások és a bankok közötti rossz hiteleken megspórolható 1,2-1,9 milliárd euró közötti. A várt összes egyszeri és folyamatos költség 383-621 millió euró, illetve 268–330 millió euró között mozoghat. A jelzáloghitelezéssel foglalkozó szakosított hitelintézetek és bankok azonban vitatják ezeket a számokat, és szerintük a haszon jóval mérsékeltebb lesz, mivel rengeteg ember nem fog lakáshitelhez jutni.

A jelzálog-ipar azért nem örül az irányelvnek, mert úgy gondolja, ez csak még nagyobb óvatosságra fogja inteni a hitelezőket, minthogy a szabályozás a felelősség terhét teljesen rájuk hárítja. „Ennek az irányelvnek a célja az, hogy biztosítsa, hogy a fogyasztóknak kínált összes hitel magas legyen bebiztosítva” – áll a csütörtökön nyilvánosságra kerülő irányelv-tervezetben.

Az irányelv amellett, hogy ösztönözni próbálja a jelzáloghitelezők közös piacának kialakulását azzal, hogy létrehoz egy összeurópai útlevelet vállalatoknak, valójában szigorúbb hitelellenőrzési feltételeket is szab arra válaszként, hogy korábban a hitelezők a fogyasztási hitelekre vonatkozó kérelmeket meglehetősen lazán bírálták el, ez pedig végül óriásira duzzasztotta az ingatlanpiaci lufit.

Annik Lambert az Európai Jelzálog Szövetségtől állítja, a Bizottság valójában öngólt lő az irányelvvel. „Nem fogják segíteni ezzel a piacot, bár az Európai Bizottság azt mondja, hogy ez a célja” – mondta Lambert az EurActivnak. Szerinte az irányelvben megszabott szigorú hitelellenőrzésekkel csak túl óvatossá fogják tenni a hitelezőket, az első lakásukat megvásárolni akarók pedig csak nehezebben fognak tudni kölcsönhöz jutni. Az irányelvben foglaltak szerint ugyanis ha a hitelellenőrzés során valakiről kiderül, hogy nem hitelképes, akkor a hitelező pénzintézet ne hitelezzen neki semmit.

Miután a jelzálogpiacot megrengette a lakáshitelesek tömeges fizetésképtelenné válása, az Európai Bizottság 2009-ben kiállt a „felelős hitelezés” mellett, az unió pedig megkezdte a konzultációt a mostanra elkészült irányelv-tervezetről.