Horvátországban folytatódnak a tüntetések

Horvátországban lassan átcsapnak a hullámok a kormány feje felett. A szinte mindennapossá váló tüntetések közepette az Európai Unió is ráeszmélt arra, hogy a horvát kabinet bukása akár a délszláv állam integrációs törekvéseit is veszélybe sodorhatná, de legalábbis elodázhatná azokat. Ezért Brüsszel minden követ megmozgat, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárásáig Jadranka Kosor kormánya a helyén maradhasson. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a segítség időben érkezett-e.

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint Horvátországban a kormány népszerűsége rekord mélységbe süllyedt. A Večernji List beszámolója kiemelte, hogy míg tavaly az év azonos időszakában a kabinet támogatottsága 54,3% volt, most csupán a választópolgárok 13,7%-a tud azonosulni Jadranka Kosor kormányzásával.

A február elején végzett felméréshez képest is majd 3%-kal esett vissza a koalíció legerősebb tagja a HDZ, de érdekes módon a legnagyobb ellenzéki párt szavazótábora is csökkent az elmúlt hónapban. Ráadásul, ha a politikusok népszerűségét is figyelembe vesszük, akkor könnyedén megállapítható, hogy a pártokhoz köthető személyek támogatottsága kritikus szintre zuhant az elmúlt időszakban. A CRO-Demoskop felmérése szerint ugyanis az emberek leginkább azt a Zoran Milanovićot (SDP elnöke) képesek elképzelni vezető pozícióban, akinek a népszerűségi indexe mindössze 5,5%-on áll.

A horvát társadalomkutatók szerint egyértelmű jelei vannak a teljes politikai elittel szembeni ellenszenvnek. Melynek legfőbb bizonyítéka az, hogy a hét közben tartott újabb demonstrációkon a fiatal tüntetők nemcsak a kormányzó HDZ és az Európai Unió zászlaját égették el, hanem a szociáldemokrata SDP lobogója is a lángok martalékává vált.

Eközben a kormány nem csupán a társadalom felől érkező támadásokat kénytelen hárítani, mivel előbb Stjepan Mesić a volt, majd Ivo Josipović az ország jelenlegi elnöke is bírálta a kabinet magatartását a tüntetések kapcsán. Ezzel egy időben pedig a Rijekai Szerb Közösség arra szólította fel a Sabor szerb nemzetiségú képviselőit, hogy a továbbiakban ne vállalják fel a kormány politikáját, s hagyják ott a koalíciót.

Mára már egyértelművé vált, hogy a szociáldemokratákon kívül a szerb kisebbséget képviselő politikusok egy része is arra hajlik, hogy a délszláv államban mielőbb ki kell írni az országgyűlési választásokat, s nem kell megvárni az eredeti késő őszi időpontot. Azonban úgy fest, hogy az Európai Unió erről hallani sem akar.

Hannes Swoboda az EP Horvátországért felelős parlamenti képviselője a héten úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetetlennek tartja az előre hozott választásokat, melyek csupán elvonnák a figyelmet a legfontosabb külpolitikai célról, a csatlakozási tárgyalások lezárásáról. Nyilvánvaló, hogy Brüsszelben is érzik a helyzet súlyosságát, mivel az Európai Bizottság egy héttel a tervezett időpont előtt hozta nyilvánosságra Horvátországról szóló köztes értékelését, mely még a szokásosnál is pozitívabb színben tűnteti fel Zágráb felkészültségét.

Ezzel párhuzamosan a horvát kormányzat is mindent elkövet, hogy megállítsa magát a lejtőn még a szakadék előtt. Csütörtökön este Eszéken landolt egy kormánygép, fedélzetén azzal a Tihomir Purdával, aki elfogását követően 57 napot töltött egy boszniai börtönben. A horvát háborús veterán, akinek szabadságáért múlt szombaton tízezrek tüntettek, sietve igyekezett megköszönni Jadranka Kosor kormányának segítségét. A kabinet hosszas huzavona után tudott pontot tenni a Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával vívott csörte végére, melynek eredményeként a belgrádi ügyészség lemondott a háborús bűnökkel vádolt horvátról.

Az érintettek eljárási hibákra hivatkozva szüntették meg a jogi procedúrát, viszont az is jól látható, hogy Horvátország keleti szomszédságának sem áll érdekében, hogy Zágráb uniós csatlakozása zátonyra fusson.

Mátraházi Tibor