Oroszország befektetői orosz rulettet játszanak?

Oroszország szeretne a nyugati mintáknak megfelelni, s ezáltal minél vonzóbb befektetési célországgá válni. A 2011-es Világgazdasági Fórumon is ennek megteremtésére törekedtek az óvatos optimizmus jegyében, ahol Dmitrij Medvegyev elnök elismerve a hibákat új és biztonságosabb orosz piacot ígért. A dollármilliárdos üzletek sikereire azonban a sajtót hónapokig foglalkoztató rosszul elsült befektetések árnyképe vetül: legyen az korrupció, bürokrácia vagy tisztázatlan haláleset.

Az idei davosi Világkereskedelmi Fórumon is hangoztatták az odaérkező orosz miniszterek, hogy mennyire fontosak számukra a külföldi befektetők. Dmitrij Medvegyev orosz államfő egyenesen hívta is őket, nem titkolva ezzel célját: meg akarja törni az utóbbi időben külföldi szemmel Oroszországban kialakult „rossz beruházási klímát”. 

Elismerve a buktatókat Medvegyev 10 pontban fogalmazta meg a modernizáció révén létrejövő olyan momentumokat, amelyek a befektetők számára munkára alkalmas terepet biztosítanak. Azonban közel sem minden befektető látta (és látja) „befektetői paradicsomnak” a hatalmas piaccal kecsegtető országot, ahol a példák mérlegének egyik oldalát a sikeres és rendkívül nyereséges befektetések képezik, még a másikat inkább a csalódások, bukások és a jövőt illető félelmek.

Az, hogy Oroszországba lehet és megéri befektetni, több a közelmúltban sikeresen megkötött üzlet is mutatja. Ilyen cég a PepsiCo, a BP vagy az Exxon Mobil. Ugyanakkor például a Hermitage Capital, a Burger King és IKEA befektetőinek „szájíze” kevésbé lehetett édes.

2010 novemberében vált ismertté, hogy az amerikai PepsiCo teljes egészében megveszi az orosz piacvezető tejtermékeket és gyümölcsleveket gyártó céget, a „Winn-Binn-Dann”-t. Az eddig megvásárolt 66%-os részesedés 3,8 milliárd dollár értékű, míg az üzlet összértéke 5,8 millárd dollár. A befejező etappal az orosz olajszektoron kívüli rekordnagyságú külföldi beruházás jön létre. A Danone is hosszútávú perspektívában gondolkozik, hiszen a tavaly decemberben aláírt szerződés értelmében a cég megvette a Unimilk több mint 57%-át, s így Oroszország lett (Franciaországgal holtversenyben) a Danone legfőbb piaca.

A davosi fórumon jelentették be, hogy az Exxon Mobil és a Rosznyefty a közeljövőben a Fekete-tenger oroszországi részén fog majd közös feltárásokat végezni, amihez az amerikai cég egymilliárd dollárt tesz hozzá. A Rosznyefty ugyanabban a hónapban a brit BP olajtárasággal is megállapodott. A megállapodás egyrészről egy 16 milliárd dollár összértékű részvénycsere (a BP 5%-áért a Rosznyefty 9,5%-át), másrészről az Északi-sarkvidék orosz részén való közös (olaj-és gázlelőhely) kutatás.

A milliárdos üzleteket látva a Shell is jelezte szándékát a Rosznyefttyel való együttműködésre, számolt be a RIA Novosztyi hírügynökség. A svéd IKEA-nak viszont nem ment simán, hiszen orosz leányvállalata pótlólagos adófizetésre kényszerült, 2010-ben pedig két vezetőjüket is menesztették az IKEA fővonalával ellentétes üzletpolitika miatt. A probléma az volt, hogy az IKEA elítéli a korrupciót,  két orosz vezető  a viszonyokhoz alkalmazkodva pedig szemet hunyt alvállalkozóik „ügyintézése” felett (ahogy a cég számára próbáltak minél gyorsabb ügymenetet elintézni). Az adminisztrációs akadályokba is ütköző cég 2010-ben leállította oroszországi beruházásait, de 2011-ben 50-100 millió eurós összegből akarja modernizálni üzleteit és újakat nyitni, számol be az Interfax orosz hírügynökség.

Az orosz beruházásokra specializálódott Hermitage Capital Management oroszországi története pedig akár a legintőbb példa lehet a befektetni készülő cégek számára. A négymilliárd dolláros összeberuházást lebonyolító alap vezetőjét, Bill Browdert kiutasították az országból, átkutatták irodáit és közel 200 millió dolláros adócsalással vádolták meg a céget, amibe a Hermitage Capital könyvvizsgáló cégének ügyvédjét is belekeverték. Szergej Magnyitszkijt börtönbe zárták, ahol máig nem tisztázott körülmények között halt meg 2009-ben. Az orosz Belügyminisztérium szerint köze volt az 5,4 milliárd rubel értékű pénzlopáshoz, amire ő maga hívta fel a figyelmet és vádolta meg az orosz rendőrtiszteket korrupcióval (ez az ellentmondás is bonyolítja az ügyet).

Bill Browder, a Hermitage Capital főigazgatója a Világgazdasági Fórumon is kifejtette, hogy nem lát garanciát arra, hogy az ő esete nem fog megismétlődni a jövő beruházóival, hiszen előző nyilatkozataiban sokszor elmondta, hogy szerinte Oroszország „kriminális állammá vált” és hangoztatta hogy „ne fektessen be senki Oroszországba”. „Meg akarjuk változtatni Oroszországot, de ez nem fog egy nap alatt menni” – reagálta az egyenes kérdésre Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes,  persze más kérdés, hogy ez mennyire hangzott megnyugtatóan a dollármilliárdos beruházásokon gondolkodó befektetőknek.

Oroszországaban mintegy gyorséttermek közti „háború” is kialakult, hiszen a több mint 270 étteremmel rendelkező McDonald’s hatalmas népszerűségnek örvend az oroszok körében az alig ismert Burger Kinggel szemben. A Burger King a világ második legnagyobb gyorsétterem hálózata, és 2010-ben végre sikerült betörnie a gyorsétkezdék orosz piacára. Azonban a frenchise vételéről folyó tárgyalások közel sem haladtak gyorsan (hiszen  már 2003-ban felröppentek a hírek a beruházással kapcsolatban),még a  burgerking.ru domain névért való pereskedés is lassította a folyamatot. A hamburgerek és gyorsételek rajongóiért folytatott harc nem lesz könnyű, hiszen a sajátosan orosz gyorsétkezdékkel szemben, mint például a „Kroshka-Kartoska” vagy a „Tyeremok”, is fel kell vennie a kesztyűt.

A Medvegyev által kifejtett 10 pont megvalósításában azonban maguknak a befektetőknek kell segédkezniük, így először befektetni millió vagy milliárd dollárokat abba, aminek létrejöttével nyereségesen és biztonságosan fektethetnek majd be a jövőben. Oroszország egyre erősebben artikulálja a nyugati minták és értékek követését, az Európai Unióval pedig szoros gazdasági kapcsolatot akar kialakítani, nem is beszélve az áhított WTO tagságról. A befektetők azonban sokszor a pozitívumok mellett sokkal érzékenyebben reagálnak a negatívumokra, legyen szó a bürokratikus nehézségekről, a korrupcióról vagy infrastruktúra hiányáról. Mindamellett mérlegelés tárgya lehet a hatalmas nyereségért folyó versenyszben is az orosz mondás: „aki nem érkezik idejében, az lemarad.”