CIA-s volt az elfogott követségi alkalmazott

Különösen kényessé vált a Pakisztánban fogvatartott férfi ügye, miután kiderült, hogy a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozott. A hír további lakossági nyomást jelent a dél-ázsiai ország kormánya számára és nem csak gyors kiszabadulás esélyeit csökkenti, hanem a két ország és hírszerző ügynökségeik közötti, egyébként sem rózsás kapcsolatot is tovább mérgezi. A háttérben egy kémtörténet körvonalazódik.

Egy zavaros és kényelmetlen ügy

Az amerikai adminisztráció képviselőinek korábbi nyilatkozataival ellentétes hírek láttak napvilágot közelmúltban a 36 éves Raymond Davisről (az ügy előzményeiről itt olvashat), akit két férfi meggyilkolásának gyanújával tartanak fogva Pakisztánban. Saját verziója szerint egy ellene elkövetett rablás során önvédelemből használta fegyverét. A hatóságok azonban ezt megkérdőjelezik egyebek között a nyomozati iratok alapján, amelyek azt tartalmazzák, hogy az önvédelem kereteit túllépve az egyik áldozatot hátba lőtték.  

Davis, aki korábban az amerikai hadsereg különleges erőinek szolgálatában állt, majd egy nagy biztonsági cég, a Xe (a korábbi Blackwater utódja) alkalmazottja is volt, ideiglenes szerződéssel a CIA-nál dolgozott a hírek szerint. Erre utalnak az elfogáskor nála talált tárgyak, így például egy engedély nélkül tartott kézifegyver és egy fényképezőgép is. Számos lap, így például a New York Times, a The Washington Post, valamint a Reuters és az AP hírügynökség már korábban is rendelkezett az információval, biztonsági okokból azonban nem hozták nyilvánosságra azt.

Az esetnek volt egy további halálos áldozata is, akit egy, a helyszínre érkező autó gázolt el. Pakisztáni hírszerzési források azt állítják, az autóval közlekedők, akik társuk segítségére siettek, szintén CIA alkalmazottak voltak, ugyanabból a házból érkeztek.  Ők időközben már az Egyesült Államokba távoztak, ott pedig elutasították a pakisztáni kérést, hogy a hatóságok kihallgathassák őket.

A mentesség kérdéséről március 14-én döntenek bírósági eljárás keretében.

Titkosszolgálati háttér

A pakisztáni titkosszolgálat (ISI) – jóllehet ellentmondásosan – együttműködik a CIA-val a terrorizmus elleni harcban, így hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok robotrepülőgépekkel támadásokat hajtson végre az ország Afganisztánnal határos részein tevékenykedő terroristacsoportok ellen, valamint terroristák letartóztatásában is közreműködött. Egyes információk szerint Davis és társainak célja éppen az volt, hogy kiterjessze a műveleteket, elősegítve ezzel a rakétatámadásokat.

Az eset titkosszolgálati hátterét erősíti, hogy pakisztáni hírszerzési források szerint a két lelőtt férfi az ISI ügynöke volt, míg rendőrségi források kisstílű tolvajoknak titulálták őket, nem zárták ki ugyanakkor a hírszerzéshez fűződő kapcsolatukat.

Davis tevékenysége most próbára teheti ezt az egyébként is ellentmondásos együttműködést, ha kiderül, hogy az ISI-vel jó kapcsolatokat ápoló, befolyásos militáns csoportokra összpontosítottak. A CIA és az ISI kapcsolatai már korábban megromlottak, mivel 2010 decemberében a CIA iszlámábádi vezetője elhagyni kényszerült állomáshelyét, miután neve ismertté vált. Az ISI egyik tisztviselőjét pedig New Yorkban, egy per során nevesítették a 2008-as mumbai vérengzéssel összefüggésben.

Amerikai reakciók

Washington megbízásából február 16-án John Kerry szenátor Iszlámábádba utazott, ahol találkozott Yousuf Raza Gilani miniszterelnökkel. Kerry sajnálatát fejezte ki a történtek miatt és megpróbálta enyhíteni a kialakult diplomáciai feszültséget, valamint elérni Davis szabadon bocsátását. Erőfeszítései eredménytelenek voltak.  A lahori bíróság korábban úgy rendelkezett, hogy nem hagyhatja el Pakisztánt, és amíg az eljárás nem zárul le, függetlenül a mentességétől, börtönben marad. Egyes politikusok ezért javasolták a Pakisztánnak juttatott 1,5 milliárd dollár összegű éves segély megkurtítását.

A lehetséges következmények

A kialakult helyzet több szempontból is kényes az Egyesült Államok számára. Magától értetődően kellemetlen, hogy nyilvánosságra került egyik ügynökségi alkalmazottuk kiléte és nem utolsó sorban, rontja a gyors szabadulás esélyeit is.

Ugyancsak számolni kell azzal a hatással, amit az eset váltott ki a pakisztáni társadalom egy részében. A fogvatartott ellen haragos tüntetők tömegei vonultak utcára, akik követelték, hogy a kormány ne adja át a férfit az amerikai hatóságoknak. Fogva tartásának körülményeit épp ezért megszigorították, nehogy az eset miatt kialakult feszült helyzetben bűncselekmény áldozatává váljon a börtönben. Magas biztonsági fokozatú körletben őrzik, különleges intézkedések közepette szállítják, ételét pedig átvizsgáltatják, nehogy mérgezett legyen. A biztonsági intézkedések természetesen arra is szolgálnak, hogy esetleges szökését megakadályozzák.

Pakisztáni elemzők pedig attól tartanak, hogy szabadon engedése esetén az egyiptomihoz hasonló tiltakozások söpörnek végig az országon, különösen tartanak a Talibántól és általában Amerika ellenes tüntetőktől. Az ország azonban számít az amerikai segélyekre is, az USA pedig a terrorizmus ellen küzdelem során történő támogatásra.