Hatalmas pénzeket költenek majd munkahelyteremtésre

Politikai döntés esetén a következő három évben akár 6 milliárd euró hitelkihelyezéssel is támogathatja a mediterrán térség országaiban a munkahelyteremtést az Európai Beruházási Bank – közölte keddi brüsszeli sajtóértekezletén Philippe Maystadt, a hitelintézet elnöke.

Ha minden klappol, akár 6 milliárd euróra is felkúszhat az az összeg, amelyből kedvezményes kölcsönök formájában segítheti a földközi-tengeri országokban a munkahelyteremtést az Európai Unió – állította keddi sajtóértekezletén az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke. „Ebből az összegből valami számottevőt produkálhatnánk a következő három évben” – jelentette ki Philippe Maystadt, aki Brüsszelben számolt be a sajtónak az általa irányított fejlesztési bank elmúlt egy évben végzett tevékenységéről és eredményeiről.

Az EIB elnöke emlékeztetett rá, hogy a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervben a bank összesen 8,7 milliárd euró kölcsönt helyezhet ki a mediterrán térségbe, ahol a bővítés előtt álló országok után a legaktívabb az uniós tagállamok által biztosított törzstőkével és garanciával felvértezett hitelintézet. Ebből az összegből ugyanakkor már csak 2,6 milliárd euró maradt 2013-ig, miközben az EU – ahogy abban elviekben hétfőn a külügyminiszterek is egyetértettek – fokozott támogatást kíván nyújtani a térség forrongó népeinek. Az eredetileg rögzített keret túllépéséhez az EIB-nek mandátumot kell kapnia a Tanácstól és az Európai Parlamenttől. Az EP közben további 1 milliárd euró felszabadítását kéri.

Philippe Maystadt szerint, ha a kormányoknak sikerülne megállapodniuk a Parlamenttel erről az összegről, akkor a bank további mozgásterének kihasználásával akár 6 milliárd euróra is növekedhet az a hitelkeret, amelyből a munkahelyteremtést szem előtt tartva háromfajta intézkedést támogathatnak kölcsönök formájában. Először is új cégek indításához szükséges közvetlen beruházásokat, másodszor partnerbankokon keresztül javíthatnák az ottani kis- és középvállalkozások hitelhez jutását; végül pedig közlekedési és energia infrastruktúra fejlesztési projektek finanszírozásába is beszállhatnának kölcsönökkel. Az EIB elnöke szerint az uniós tagjelölt országokban is szeretné bővíteni hitelkihelyezéseit a bank, amihez ugyancsak politikai döntés szükséges.

Az Európai Beruházási Bank 2010-ben összesen 67 milliárd euró kedvezményes kölcsönt nyújtott, ebből 62 milliárdot az Európai Unió határain belül. A kihelyezett hitelek 41 százaléka a legszegényebb uniós térségekben, az úgynevezett konvergencia régiókban landolt. A luxemburgi székhelyű bank ezzel párhuzamosan látványosan növelte az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló beruházások hitelezését. Az EIB által tavaly nyújtott teljes hitelállomány 30 százalékát (19 milliárd eurót) fordították klímavédelmi célokra, elsősorban a megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítására.

A hitelintézet elnöke szerint a banknak ezután is fontos szerep jut uniós politikák támogatásában. Ezek közé tartozik az EU2020 gazdasági stratégia céljainak támogatása, Maystadt elmondása szerint már megkezdték a felkészülést a projektkötvények kibocsátására, amely a következő, 2013 után induló pénzügyi időszakban lehet valóság. A projektkötvényeket magáncégek, nyugdíjalapok és biztosítótársaságok bocsátanák ki, hogy abból finanszírozzanak nagy volumenű infrastrukturális beruházásokat például az energia szektorban. Az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság szerepe a kiváló besorolás biztosítása révén a projektkötvények vonzóbbá tétele lesz.

Az EIB emellett a klímavédelmi erőfeszítések és az EU-n kívüli projektek finanszírozásában lát maga számára fontos szerepet. Maystadt elmondta, hogy a bank teljes portfoliójában mindössze 0,3 százalék a kockázatosnak ítélt hitelkihelyezések aránya. A bank 2010-ben 2,1 milliárd euró profitot is termelt, idén pedig a tavaly 67 milliárdról 75 milliárd euróra kívánja növelni a hitelezés mértékét. A bank elnöke arra is kitért, hogy az európai gazdaságélénkítési terv keretében a tagállamok azt kérték intézetétől, hogy 2009-ben és 2010-ben az addigi összeg megduplázásával 90 milliárd euró kölcsönnel doppingolja az európai gazdaságot. Maystadt szerint ezt a tervet 150 milliárd euróval jelentősen túlszárnyalták.