Indonézia: vallási viták és terrorizmus a demokrácia szigetén

Indonéziában – a világ harmadik legnagyobb demokráciájában, és a legnépesebb muszlim-többségű országban – egyre gyakoribbak a vallási kisebbségben élők elleni támadások és atrocitások, a kormánynak jelentős problémákat okoz a felekezeti indíttatású terrorizmus elterjedése. A hitvilág sokszínűsége az ország egyik legfőbb alapértékének számít, ugyanakkor a közelmúlt eseményei kapcsán egyre többen féltik a vallási szabadságjogokat Indonéziában.

Vallási viták

Indonéziában az elmúlt években jelentősen megnövekedett a vallási indíttatású erőszakos cselekmények és atrocitások száma. A múlt héten több mint ezer muszlim rohamozta meg a bíróság épületét Jáva szigetén, Temanggungban, miután egy keresztény férfit öt év börtönbüntetésre ítéltek istenkáromlás miatt. A tömeg két templomot felgyújtott, egy harmadikat pedig megrongált, mert úgy gondolták, az ítélet túlságosan enyhe a bűnössel szemben, aki iszlámellenes könyveket és szórólapokat osztogatott, és halálbüntetést követeltek.

Az incidens két nappal azután történt, hogy feldühödött muszlimok támadták meg az ahmadik muszlim szekta tagjait, aminek következtében legalább hárman meghaltak. A világhálón is elterjedt videón látszik, ahogy az agresszorok levetkőztették áldozataikat mielőtt véresre verték őket, miközben a jelenlévő rendőrök nem tettek semmit. A hasonló támadások szinte már mindennaposak. Az Egyesült Államok kormányának vallásszabadsággal kapcsolatos tanácsadó testülete felszólította Indonéziát, hogy lépjen fel a szélsőséges mozgalmak ellen. Véleményük szerint az 1965-ös istenkáromlással kapcsolatos törvényt, valamint a 2008-as ahmadik szekta ellenes rendeletet el kell törölni és felelősségre kell vonni az elkövetőket. Az indonéz politikusok elítélték az atrocitásokat és alapos vizsgálatot ígértek.

Az ahmadik szekta muszlimnak hirdeti magát, akik a Koránt követik, azonban számunkra Mirza Ghulam Ahmad a legfőbb próféta, nem pedig Mohammed. Az elenyésző létszámú szekta ellen a kormány 2008-ban adott ki rendeletet, ami ugyan nem szüntette be a gyülekezetet, de megtiltotta, hogy hirdessék mindazon Korán-értelmezéseket, amelyek eltérnek az iszlám alapelveitől, így a hit követőinek a társadalomból való kirekesztéssel kell szembenézniük. Bár az indonéz alkotmány szabad vallásgyakorlást biztosít minden ember számára, csupán hat vallást nevez meg: muszlim, katolikus, protestáns, hindu, buddhista és konfuciánus. Mivel az alaptörvény kimondja, hogy mindenki köteles ezen hitek valamelyikét követni és ezt feltüntetni személyes dokumentumain, az ahmadik tagjainak nincsenek irataik, ami miatt nem tudnak jogosítványt szerezni, ingatlant venni és munkába állni.

A vallás jelentős szerepet játszik az indonéz kultúrában. Az állam ideológiáját megfogalmazó pancsa szilában az első pontként szerepel az egyetlen istenben való hit. Sok különböző felekezet található a szigetországban, amelyek hatással vannak a politikai, gazdasági és társadalmi életre. A világ harmadik legnépesebb demokráciájában 240 millióan élnek, amiből 86%-a muszlim, közel 6%-a protestáns, 3%-a katolikus és 2%-a hindu. Az ország a világ a legnagyobb muszlim lakosságával rendelkezik. Az indonéz iszlám hitvilág eltér a Közel-Keleten elterjedttől, hiszen keveredik a hindu és buddhista filozófiával.

Terrorizmus

A felekezeti viták mellett a kormánynak a vallási terrorizmus is egyre komolyabb problémát okoz. Az elmúlt napokban állították a jakartai bíróság elé Abu Bakar Bashirt, egy radikális muszlim vallási vezetőt, akit azzal vádolnak, hogy Acehben részt vett egy iszlám katonai kiképző tábor alapításában és finanszírozásában. Bashir szerint ezek csak koholt vádak, amelyek mögött az amerikaiak mesterkedése áll. Cellájában elmondta, hogy ezek mind kitalált dolgok, nem tett semmit, csupán lelki vezetőként védi az iszlámot – idézte a BBC. Bashirt tavaly augusztusban tartóztatták le, hat hónappal azután, hogy a rendőrség terroristaelhárító osztaga felfedezte a tábort. A hatóságok szerint a csoport egy, a 2008-as mumbai merénylethez hasonló akció végrehajtását tervezte.

Abu Bakar Bashir az elmúlt években többször került bíróság elé. 2004 októberében harminc hónapos börtönbüntetésre ítélték, azonban 26 hónap után ejtették ellene a vádat, miszerint köze volt a Dzsamáa Iszlamíja (JI) csoporthoz, akik a 2002-es Bali bombázások mögött álltak. A támadás a legsúlyosabb terrortámadásként vonult be Indonézia történelmébe, a merénylet során Kuta turista negyedében 202 ember lelte halálát és 240-en sérültek meg. A JI egy radikális iszlám csoport, amely kapcsolatban áll az al-Kaidával és több merényletért is felelős, többek között 2003-ban a Marriott hoteli incidensért – a nyugat szimbólumának is tartott épület elleni merényletben 12-en haltak meg –, 2004-ben az ausztrál nagykövetség előtti, 9 áldozatot követelő robbantásokért, valamint 2009-ben egy szintén hotelek ellen indított jakartai támadásért, amiben 8-an vesztették életüket. A szervezet a nyugat globalizálódásra törekvő befolyása ellen, a konzervatív iszlám értékek megőrzése érdekében lép fel Indonéziában.

Bashir, aki a szintén szélsőségesekből álló Dzsamáa Ansharut Tauhid (JAT) vezetője, dzsihádot hirdetett minden iszlámot ellenző ellen. A vallási előírások és szabályok alapján harcolnak, és elutasítanak minden más, világi törvényt. A JAT szervezése alá tartozott az Acehben kialakított tábor is. Bár Bashir nem tartja magát szélsőségesnek, nyilvánosan egyetért az al-Kaidával és vezetőjével, Oszama bin Ladennel, de tagad bármiféle kapcsolatot vele.

A világ harmadik legnagyobb demokráciájában az egyre nagyobb hatalmú iszlám érdekcsoportok döntő mértékben szeretnék uralni a törvényhozói folyamatokat, kiterjeszteni a szigorú ellenőrzést a muszlimok mindennapjai felett, és eltörölni a kisebbségek jogait. Indonézia követendő példa lehetne a világnak a vallási toleranciájával, azonban a kormány az elmúlt években már nem volt képes az alkotmányban lefektetett vallásszabadságokat biztosítani – ami a fokozódó vallási vitákban és elfajuló terrorizmusban is megnyilvánul –, így kérdéses, hogy az indonéz politikai változások a nyugati demokráciákat követik-e majd, vagy integrálják az iszlámot a törvényhozásba. Bár az ország lakosságának döntő része muszlim vallású, de Indonézia hitvilága ma még mégis színes.