Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az amerikai vétót Izrael keményvonalas tábora üdvözölte, míg mások a zsidó állam további elszigetelődésétől félnek. A palesztinok azonban egyöntetűleg szégyenletteljesnek tartják Washington ellenállását.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki szavazásán elbukott az a határozat-tervezet, melyet egy hónappal ezelőtt nyújtott be tagállamok egy csoportja. A javaslat – a területeken és Kelet-Jeruzsálemben folyó – izraeli telepes-építkezések „illegálisként” és a béke legfőbb akadályaként való megbélyegzését javasolta. A tanács 14 tagja ugyan megszavazta volna, ám az állandó tag Egyesült Államok ellenkezése miatt a tervezetből nem lett határozat.
Az Egyesült Államok ENSZ-hez akkreditált nagykövete, Susan E. Rice röviddel a szavazás után úgy nyilatkozott, ugyan egyetért a többi tagállammal az izraeli telepes-építkezések helytelenítésében, de nem tartja bölcs dolognak, hogy a Biztonsági Tanács döntsön az izraelieket és palesztinokat oly mélyen megosztó kérdésben. Ráadásul egy ilyen határozat csak megkeményíti a felek álláspontját, így aláásva a tárgyalásokat, ha azok egyszer újra megkezdődnének.
Washington „vétójának” hírére keserűen reagáltak a palesztin magasrangú vezetők éppúgy, mint az utca embere. Mohammad Stojeh nem rejtette véka alá véleményét: ”Nehéz lesz elhinni az arab utcának, hogy Amerika a demokráciát támogatja, miután az Egyesült Államok vétójával megmutatkozott Obama álláspontja (az izraeli telepes-építkezések kérdésében)” – idézi a Palesztin Hatóság közmunkáért felelős miniszterét a The Jerusalem Post. Betlehem, Tul Karm és Dzsenin utcáin dühös tüntetők rögtönzött Amerika-ellenes „Harag Napját” szerveztek, amit palesztin tisztviselők szerint a jövő pénteken ismét megtartanak.
A szavazást követően Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Simon Peresz államelnök is telefonon kérte a Palesztin Hatóság elnökét, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Mahmúd Abbasz azonban elutasította a kérést mindaddig, míg a telepes-építkezések le nem állnak a területeken és Kelet-Jeruzsálemben.
Abbaszt elhatározásától Barack Obama és Hillary Clinton is telefonbeszélgetésben próbálta eltántorítani, ellentételezési csomagot kínálva. Első lépésként az Egyesült Államok elnöke – amennyiben Abbasz nem viszi a Közgyűlés elé a tervezetet – egy kemény-hangvételű, az izraeli telepeket elítélő elnöki nyilatkozatot ígért. Továbbá a Biztonsági Tanács ramallahi látogatását, mely során egyszerre mutathatnák ki a Palesztin Hatóság iránti támogatásukat és az izraeli telepeket elítélő véleményüket. Végül Obama egy Kvartett által kiadott nyilatkozatot is kilátásba helyezett, melyben az USA, EU, ENSZ és Oroszország közösen először hívnának fel egy, az 1967-es háborút megelőző, az 1948/49-es tűzszüneti vonalakon alapuló határokra.
Az izraeli és amerikai vezetők győzködése ellenére Abbasz ellenáll. A Palesztin Felszabadítási Szervezet Végreható Bizottságának és a Fatah magasrendű tisztviselőinek találkozóján Abbasz kérésére egyhangúlag megszavazták, hogy az ENSZ Közgyűlése elé viszik az ügyet.
Az izraeli-palesztin tárgyalások – mint emlékezetes – azután szakadtak meg, miután Jeruzsálem nem volt hajlandó meghosszabbítani a telepes-építkezések befagyasztásának moratóriumát. A palesztinok azóta is következetesen ragaszkodnak ahhoz, hogy a moratórium felújítása nélkül nem hajlandóak visszatérni a tárgyalóasztalhoz.
Németh Vera
