Beletörhet Obama bicskája a fegyverekbe

A tucsoni lövöldözés után a fegyvertartás korlátozása mellett kiállók kérték az elnököt, hogy foglalkozzon a témával januári évértékelőjében, ez azonban elmaradt.  Kormányzati források szerint hamarosan sor kerül a beszédre, a további részletek azonban nem ismertek. Az azonban biztos, az elnöknek nem lesz könnyű középről egyensúlyoznia a kérdés támogatói és ellenzői között.

Obama és a fegyvertartás

A fegyvertartás és annak korlátozása az egyik, a társadalmat leginkább megosztó kérdéskör az Egyesült Államokban. Az amerikai demokrata elnökök épp ezért nagy óvatossággal közelítenek hozzá, mivel elriaszthatja a ingadozó vidéki szavazókat, különösen a Középnyugaton és Délen élőket. Intő jel lehet számukra az is, hogy a párt 1994-es veresége részben ennek volt betudható, 2000-ben pedig Al Gore, akkori alelnök több államot, köztük Tenessee-t is elveszítette, ezért demokraták ezt követően inkább levették napirendjükről a kérdést.

Barack Obama sem tett eddig érdemi kijelentést, jóllehet elnökjelöltként még a szigorúbb fegyvertartási szabályok bevezetését ígérte programjában, ez azonban beváltatlan ígéret maradt. A kampány során ugyanis, felismerve a veszélyeket, már biztosítani kívánta a vidéki szavazókat arról, hogy megválasztása esetén nem vezet be tilalmat. 2008-ban pedig már helyeselte a Legfelsőbb Bíróság D.C. v Heller ügyben hozott döntését.

Az elnök hivatali ideje alatt aláírta azt a törvényt is, amely engedélyezi fegyverek birtoklását nemzeti parkokban, valamint az Amtrakban (vasúti személyszállításért felelős cég az Egyesült Államokban).

Amit a közvélemény kutatás eredményei mutatnak

Az arizonai ámokfutást követően a Langer Research Associates felmérést végzett a kérdés társadalmi megítéléséről.

A kutatás eredményei szerint nincs igazi elmozdulás a fegyverkorlátozás jogi szabályozását illetően az utóbbi évekhez képest.. A lakosság 52 százaléka szigorúbb szabályok bevezetésével ért egyet, míg az ellenzők aránya 45 százalék. (2006-ban és 2007-ben 62 százalék volt a támogatók aránya.) A nemi és a politikai szempontot tekintve a nők és a demokrata érzelműek jobban kiállnak a korlátozó intézkedések mellett.

A lakosság 57 százaléka támogatja az olyan nagy kapacitású tárak korlátozását, amelyet az arizonai ámokfutó is használt. (Mint ismeretes a korábban állítólagosan kábítószert fogyasztó és zavarodott elmeállapotú Jared Lee Loughner 30 sorozat leadására alkalmas fegyvert használt a 2011 januárjában történt arizonai mészárlás során.)

A megkérdezettek többsége helyeselte jelentősebb lépéseket megtételét annak érdekében, hogy a mentális betegségek és kábítószerrel visszaélés miatt kezelés alatt állók ne juthassanak fegyverhez. 83 pedig százalékuk támogatna egy olyan törvényt, amely megköveteli az egyes államoktól, hogy a jelentsék a mentális betegségben szenvedőket a fegyverek regisztrációs rendszerébe.      

A tucsoni lövöldözést illetően 54 százalék gondolja úgy, hogy a politikai diskurzus hozzájárult az esethez, 40 százalék ezzel ellentétes véleményre helyezkedett.

Az elnök beszéde

A cselekvés hiányát Obama részéről a fegyverrel elkövetett bűncselekmények ellen küzdő nonprofit szervezet, a Brady Campaign to Prevent Gun Violenece sem mulasztotta el szóvá tenni, felróva az elnök hallgatását is.

Tucson után azonban a helyzet megváltozott Obama számára is. A fegyvertartás korlátozásának szószólói megpróbálták rábírni arra, hogy az eset miatt már a január 25-én megtartott évértékelőjében térjen ki erre a kérdésre is, ez azonban elmaradt. A korlátozás hívei ezek után erélyesebb fellépést várnak az elnöktől, valamint azt, hogy támogassa  az ezzel kapcsolatos jogalkotást.

Megszólalt Michael Bloomberg, New York polgármestere is és kérte, hogy erősítse meg a birtoklással kapcsolatos háttér-ellenőrzési rendszert, annak érdekében, hogy ne kerülhessen fegyver a társadalomra veszélyes emberek kezébe.  

A The Washington Post  arról számolt be az elmúlt héten, hogy Obama elnök hamarosan beszél majd a fegyvertartással kapcsolatban, ennek módjáról, időpontjáról, tartalmáról azonban nem adtak további tájékoztatást.

Mindazonáltal az elnöknek óvatosan kell eljárnia politikai megfontolások miatt. A tucson-i eset utáni lakossági megdöbbenést előnyére is fordíthatja, de figyelembe kell venni a közvélemény kutatási eredményeket is és ügyelnie kell, hogy akkor, amikor a politikai középre szeretne beállni a 2012-es elnökválasztás előtt, ne szálljon be a társadalmat erősen megosztó vitákba.