Jelen pillanatban kiválóak a román-magyar kapcsolatok, az ebből fakadó lehetőségeket mindkét fél igyekszik kihasználni – mondta pénteken Bukarestben a sajtó képviselőinek Németh Zsolt.
Bogdan Aurescu európai ügyekért felelős államtitkár szerint a két ország kapcsolatát a szoros stratégiai partnerség jellemzi. A bukaresti tárgyaláson a román külügyminiszter is részt vett.
Jelen pillanatban kiválóak a román-magyar kapcsolatok, az ebből fakadó lehetőségeket mindkét fél igyekszik kihasználni – mondta pénteken Bukarestben a sajtó képviselőinek Németh Zsolt.
A külügyi államtitkár delegáció élén érkezett a román fővárosba, ahol Teodor Baconschi külügyminiszterrel és Bogdan Aurescu európai ügyekért felelős államtitkárral tárgyalt. A tárgyalásokról a két államtitkár tájékoztatta a román és a magyar sajtó képviselőit.
Aurescu szerint tizenöt évvel az alapszerződés aláírása után a két ország kapcsolatát a szoros stratégiai partnerség jellemzi. Németh Zsolt így fogalmazott: Románia és Magyarország között jelenleg kiválóak a legfelső szintű kapcsolatok, egyfajta „kegyelmi idő” jellemzi azokat.
„Igyekszünk is élni az ebből fakadó lehetőségekkel” – mondta, az elmúlt időszakból példaként említve a magyarországi állampolgársági törvényt. Ezzel összefüggésben utalt az új romániai – a magyar nemzeti kisebbség számára kedvező – oktatási törvényre is, amely egyfajta oktatási decentralizációt jelent. Hozzátette azonban: örömre adna okot, ha végre megtörténne a Sapientia egyetem akkreditációja, egyelőre késik e kérdés parlamenti jóváhagyása. Az elmúlt időszakban problémák voltak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával is – emlékeztetett Németh Zsolt.
A politikus érthetetlennek nevezte a Székely Mikó Kollégiummal kapcsolatos történéseket. Az ügy előzménye, hogy az ügyészség egy évekkel ezelőtti feljelentés alapján decemberben vádat emelt annak a bizottságnak a három tagja ellen, mely testület 2000-ben lehetővé tette a kommunista rendszer idején államosított, eredetileg a református egyház tulajdonában lévő kollégium visszaszolgáltatását.
Bogdan Aurescu a magyarországi román kisebbség helyzetével kapcsolatosan a parlamenti képviselet, valamint a román nyelven való oktatás és hírközlés fontosságát hangsúlyozta. Abban a tárgyalópartnerek egyetértettek, hogy ez a két nemzeti kisebbség az összekötő híd szerepét tölti be a két állam között, értéket jelent az adott ország számára.
Aurescu utalt a Romániát közvetlenül érintő európai témákra, így a 2013 utáni időszak pénzügyi kérdéseire, a közös mezőgazdasági és a kohéziós politikára, a Duna-stratégia keretében tervezett együttműködésre, a romák helyzetét rendezni hivatott stratégiára. Megköszönte, hogy a magyar elnökség korrekt és nyitott szellemben kezeli ezeket a kérdéseket.
A felek áttekintették az év folyamán megrendezendő ötödik közös kormányülés előkészítésével kapcsolatos kérdéseket is, akárcsak az infrastruktúra fejlesztésével összefüggő témákat.
Kiemelt téma volt a schengeni csatlakozás
Románia schengeni csatlakozása jelentős hangsúlyt kapott a tárgyalásokon. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón megismételte: Magyarország EU-elnöki minőségében továbbra is elkötelezetten támogatja Románia csatlakozását. Ezzel kapcsolatosan azt tekintette reális célnak, hogy a magyar elnökség végére el lehessen fogadni a csatlakozáshoz vezető menetrendet.
Úgy fogalmazott: a magyar elnökség végére Bukarest remélhetőleg egyértelmű választ kap a csatlakozás időpontját és menetrendjét illetően. Az időpont már nem Románián múlik, hanem Bulgária technikai felkészültségén – mondta.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tagállamok belpolitikai szempontjai kedvezőtlenül befolyásolják bármely országnak a schengeni övezetbe való belépési esélyeit. Németh Zsolt elmondta: Baconschi külügyminiszter nagyon elégedett volt mindazzal, amit Magyarország tett Románia schengeni csatlakozása érdekében.
Hirado.hu / Duna TV / Erdély.ma