Veszélybe kerülhetnek az uniós oktatási célkitűzések

Nagyobb erőfeszítéseket vár a tagállamok többségétől az EU2020-as stratégiában lefektetett két kiemelt oktatási cél elérése érdekében a területért felelős uniós biztos, aki ugyanakkor elismerte, hogy a Bizottságnak korlátozottak az eszközei arra, hogy sarokba szorítsa a sorból kilógókat.

„Számos esetben nem eléggé ambiciózusak a nemzeti célkitűzések. Remélem, hogy a tagállamok végleges nemzeti reformprogramjaikban bátrabb célokat tűznek majd maguk elé” – jelentette ki az oktatási ügyekért felelős miniszterek hétfői ülését követően Andrulla Vasziliu, az EU területért felelős biztosa.

Vasziliu a BruxInfo kérdésére elmondta, hogy a tagállamok által eddig tett vállalások a két kiemelt célt, az iskolaelhagyók arányát és a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát illetően elmaradnak attól az előirányzattól, amit az EU2020 gazdasági stratégia keretében határoztak meg a tagállamok. Emlékezetes, hogy a vegyes mérleget produkáló Lisszaboni Stratégiát felváltó újabb tíz éves programban a kormányok a korábbi 23 helyett öt kiemelt, számszerű célt fogalmaztak meg 2020-ig, amelyeket a tagállamoknak nemzeti vállalásokra kell lefordítaniuk.

Az ötből két kiemelt cél az oktatásra és képzésre vonatkozik, fontos szerepet kölcsönözve a stratégiában egy olyan politikai területnek, ami alapjában véve nemzeti hatáskörbe tartozik. Az EU 2020-ra a jelenlegi 14,4 százalékról 10 százalék alá szeretné leszorítani a korai iskolaelhagyók arányát az Unióban, ami 1,7 millióval kevesebb kiszálló diákot jelent. A Bizottság szerint azonban a tagállamok eddig jelzett vállalásaival 200 ezerrel elmaradnának a kitűzött céltól. Még rosszabbak a kilátások a másik célt illetően, ahol az EU a 30-34 éves korosztályban a jelenlegi 33 százalékos szintről 2020-ra 40 százalékra kívánja növelni a felsőfokú diplomával rendelkezők arányát. Az eddig összegyűlt nemzeti „felajánlások” ugyanakkor mindössze 37 százalékot tesznek ki, ami körülbelül 800 ezer diplomással kevesebb a kitűzött célnál.

„Remélem, hogy a végleges reformprogramok ambiciózusabbak lesznek” – jelentette ki a biztos, aki egy kérdésre elmondta, hogy Magyarország vállalásai mindkét területen megfelelnek az elvárásoknak. A 27 EU-tagállamból eddig csak kettő, Hollandia és Nagy-Britannia nem határozott meg az uniós szintű vállalásokat leképező nemzeti célokat. A kormányalakítás miatt késlekedő hollandok azonban hamarosan pótolják a lemaradást, az Egyesült Királyság azonban más eset. A britek ugyanis úgy értelmezik az Európai Tanács által tavaly elfogadott szöveget, hogy az nem kötelezi őket külön oktatási célok meghatározására, amennyiben az nincs összhangban a nemzeti szabályozással.

Andrulla Vasziliu ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Bizottságnak csak korlátozott eszközei vannak arra, hogy ráncba szedje a tagállamokat. „Mi csak bátorítani tudjuk a kormányokat arra, hogy legyenek ambiciózusabbak. Nem kényszeríthetjük őket semmire” – ismerte el a biztos, aki fontosnak nevezte, hogy a szakminiszterek egytől-egyig kiálltak az oktatásba és képzésbe történő nagyobb és főleg okosabb beruházások mellett. Most az a feladat, hogy ezt a pénzügyminiszterekkel és a kormányfőkkel is elfogadtassák – tette hozzá. Vasziliu úgy vélte, hogy a Lisszaboni Stratégiával szemben, amely túl sok, szám szerint 23 célt fogalmazott meg, az EU2020 stratégiának több esélye van a megvalósulásra, mert csak 5 kiemelt területen tűz ki célokat, és így ezt a programot sokkal jobban maguknak érezhetik a tagállamok, mint az előzőt.

A ciprusi nemzetiségű biztos szerint a szigorú költségvetési konszolidációnak növekedésorientált beruházási stratégiával kell kiegészülnie, főleg a kutatás és fejlesztés, az innováció, az oktatás és a képzés területén. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég több pénzt fordítani az oktatásra és a képzésre, a forrásokat hatékonyabban is kell felhasználni, a megfelelő képességek előmozdításával. A Bizottság „a készségek és munkahelyek” elnevezésű kiemelt programban (a hét zászlóshajó projekt egyike) olyan mechanizmus létrehozását javasolta európai szinten, amelynek segítségével jobban előre lehet jelezni majd, hogy milyen képességekre lesz igény a jövőben; az egyes országokban szerzett képesítések és képzések összehasonlítását megkönnyítendő pedig egy „európai útlevelet” is kibocsátanának, továbbá széleskörű kampányt indítanának a szövegértés javítására.

Hoffmann Rózsa, az oktatási miniszterek tanácsülésén elnöklő magyar államtitkár a színvonalas oktatásba és képzésbe történő beruházást, a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítését és az egész életen át történő tanulás mindenki számára való biztosítását sorolta a legsürgetőbb teendők közé.