Európa 2020: konzultációsorozat a Nemzeti Intézkedési Tervről

A magyar soros elnökség kiemelkedően fontos feladata a növekedést és a versenyképességet ösztönző Európa 2020 Stratégia és a hozzá kapcsolódó európai félév beindítása. Az Európa 2020 Stratégiát az Európai Bizottság dolgozta ki és öt célkitűzésben fogalmazta meg, hová kellene eljutnia az Európai Uniónak 2020-ra. A célkitűzések európai szintű megvalósulását nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly novemberben nyújtotta be az Európa 2020 magyar vállalásait tartalmazó előzetes Nemzeti Intézkedési Tervet. Az előzetes Terv elfogadását követően január 24-én egy kormányzati konzultációsorozat vette kezdetét, melynek célja a végleges Terv társadalmi szintű megvitatása. A konzultációt követően a végleges Nemzeti Intézkedési Tervet 2011. áprilisában nyújtja be a kormány az Európai Bizottságnak.

Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, tíz éves Lisszaboni Stratégia 2010-ben véget ért, miközben a kontinensen az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pénzügyi és gazdasági válsága tombolt. Ez indokolta azt, hogy az új stratégiát a tagállamok a lehető leggyorsabban, az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadták el.

Az Európa 2020 stratégiát az Európai Bizottság dolgozta ki, amelyben felismerte, Európának számos kihívással kell megküzdenie, ha versenyben kíván maradni a világ más fejlett és fejlődő részeivel. A Bizottság öt célkitűzésben fogalmazta meg, hová kellene eljutnia az Európai Uniónak 2020 ra:

• A 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának 75 százalékra emelése;
• A kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása: az uniós GDP 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani;
• 20/20/20 célkitűzések: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra való növelése a teljes energiafogyasztásban, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése;
• A képzettségi szint javítása: az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció (30–34 éves korúak) legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel;
• A társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység csökkentése: legalább 20 millióval csökkenteni a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

A célok elérését az EU hét „zászlóshajó” kezdeményezése segíti:

1. Innovatív Unió: a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására;

2. Mozgásban az ifjúság: az oktatási rendszerek minőségének és teljesítményének növelése, a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzése, a szakmai képesítések és tapasztalatok megfelelő elismerése;

3. Európai digitális menetrend: a nagysebességű internetre épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni. 2013-ra minden európai számára elérhetővé kell tenni a nagysebességű internetet;

4. Erőforrás-hatékony Európa: elmozdulás az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé;

5. Környezetbarát iparpolitika: a vállalkozások üzleti környezetének javítása, a vállalkozási kedv és az új készségek elsajátításának ösztönzése;

6. Új készségek és munkahelyek menetrendje: a munkaerőpiacok modernizálása, a foglalkoztatás növekedése, társadalmi modelljeink fenntarthatóságának biztosítása;

7. Szegénység elleni európai platform: a szociális és területi kohézió biztosítása.

Az Európa 2020 költségvetési felügyelete egyidejűleg folyik a Stabilitási és Növekedési Paktum értékelésével. Ezáltal lehetővé válik, hogy e két stratégia hasonló reformtörekvéseket próbáljon megvalósítani, miközben továbbra is külön eszközökként működnek majd. Az Európa 2020 koordinációjának és végrehajtásának kérdését a tagállamok a hatékonyság érdekében szorosan összekapcsolták az úgynevezett gazdasági kormányzás egyik kulcselemével, az európai félévvel (European semester), azaz a tagországok gazdaságpolitikáinak és költségvetéseinek uniós szintű összehangolásával, amely 2011. márciusában indul el.

A célkitűzések európai szintű megvalósulását a nemzeti reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly november 12-én nyújtotta be az Európai Bizottságnak az Európa 2020 magyar vállalásait tartalmazó előzetes Nemzeti Intézkedési Tervet (NIT). A kormany.hu oldalon elérhető terv szerint a magyar kormány gazdaságpolitikájának elsőszámú prioritása a foglalkoztatás bővítése. A dokumentum számszerűen tartalmazza Magyarország vállalásait a következő évtized végéig szóló uniós programcsomag végrehajtásához:

• A 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelése, vagyis az uniós szintű céllal való teljes konvergencia.
• A kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a bruttó hazai termék 1,8 százalékára nő.
• A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nő, a teljes energiamegtakarítás-vállalás 10 százalék, az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2005. évi szinthez képest legfeljebb 10 százalékkal nő.
• A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3 százalékra nő, az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18-24 éves népességen belül 10 százalékra csökken.
• A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség aránya 5 százalékponttal csökken.

Az előzetes Nemzeti Intézkedési Terv elfogadását követően január 24-én egy kormányzati konzultációsorozat vette kezdetét, melynek célja a végleges Nemzeti Intézkedési Terv egyes pontjainak társadalmi szintű megvitatása. A végleges Nemzeti Intézkedési Tervet pedig a társadalmi konzultációt követően, 2011. áprilisában nyújtja be a kormány az Európai Bizottságnak.